Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
52 Dr. Sipőcz László sommás osztály ? Abból, hogy a hagyatéki biró megállapítja ugyan az egyes osztályrészek mennyiségét, az osztályrészbe betudandó összegeket, de a megállapítás csak eszményi, a mennyiben a hagyatékot tényleg az arányok megállapítása mellett csak mint közös, osztatlan örökséget adhatja át, de az osztályrészek tényleges kihasitása, különösen pedig a közös birtoktestek felosztása vagy a ter mészetben fel nem oszthatókra nézve a közösségnek eladás utján való megszüntetése csak per utján érhető el. Ellenben az öröklési törvényjavaslat visszanyúlva a vérek közti világos örökösödés esetében végrehajtandó osztályról szóló 1836 : XIV. t.-cz. elvérer intézkedik arról, hogy oly esetekben, midőn az örökösök csak az osztály iránt nem egyezhetnek meg, az osztály miatt ne kelljen nekik perbe szállniok, hanem a tényleges osztályt a hagyatéki biró közbenjárásával mégis megejthessék. Azon intézkedésekről, melyek a hagyatéki követelések behajtását ügygondnok utján, a hagyatéki adósságoknak valamennyi örökös érdekében az osztály előtti kiegyenlítését, valamint mindannyiuk érdekében a hagyaték állagának biztosítását czélozzák, mely intézkedések mind az osztály megkönnyítésére is szolgálnak, — már tettem említést. Magára az osztályra nézve az öröklési javaslat rendeli, hogy akkor, ha az örökösödési jog és az örökös társakat illető örökrész nem vitás, mindegyik örökös kérheti a birói osztályt, melynél a főelv, hogy a természetben megosztható ingó és ingatlan vagyon az örökösödési hányadoknak megfelelően természetben osztandó fel (448. §.). A természetben felosztható vagyontárgyakra nézve az egyes osztályrészeket tartalmazó o>ztályterv készítendő és ha az örökösök az iránt meg nem egyeznek, hogy melyiket melyik osztályrész illesse : sorshúzás dönt (449. §.). f A fel nem osztható vagyontárgyak birói árverésen eladandók. Árverésre első sorban csak az örökösök bocsáttatnak, idegenek csak akkor, ha a hagyatéki biró által megállapított becsértéket egyik örökös sem adja meg (45°. §•)• A követelések az Örökrészek arányában osztandók meg, de részben vagy egészben az osztályrészek kiegyenlítésére is szolgálhatnak (451. §..). Az osztályrészekbe való betudás és a betudandó összeg biztosítása, ugy a közös okiratok és családi irományok őrzése tekintetében a 452. és 453. §§-okban történik helyes és gyakorlati rendelkezés. Midőn még megemliteném, hogy az öröklési törvényjavaslat elvül kimondja, hogy az örökösök az örökség megnyílta után, ha az örökösödési jog nem vitás, az örökséget birói közbenjárás nélkül birtokba vehetik s ebből folyólag az osztályt is ma^uk között birói közbenjárás nélkül megejthetik, nagyjában felsoroltam az öröklési törvényjavaslatnak a hagyatéki eljárás szabályozására is kiható jelentékenyebb rendelkezéseit, s immár áttérhetnék értekezésem tulajdonképi tárgyára. Mielőtt azonban ezt tenném, nem
