Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 53 hallgathatom el abbeli aggályomat, hogy bár, — mint a jelenlegi -és az öröklési törvényjavaslat tervezte örökösödési eljárás közti összehasonlításból meritett véleményem az, hogy az öröklési törvényjavaslat oly, a tudomány színvonalán és a hazai viszonyainknak teljesen megfelelő jeles mii, mely hazai jogallapotaink terén valódi és áldásos haladást fog képezni: mégis nem lesz meg a teljes rsikere és nem fog mai örökösödési eljárásunk minden hiányán segíteni azért, mert a polg. törvénykönyv egyéb részeinek, különösen a családjog szabályozásának hiánya miatt önmagában csonka és nem egy rendelkezése miatt hiányos. Ezen az életbeléptetés! törvény is csak tökéletlenül fog segíthetni. Állításomat csak néhány példával kívánom támogatni. Jelenlegi örökösödési eljárásunk egyik nagy baja a házassági vagyonjog szabályozatlansága. Mennyi vitára ad ma alkalmat az, hogy az egyik házastárs halála alkalmából nincs határozott szabály arra, mi a közszerzemény, mikép kell kiadni azt a túlélő házastársnak, minő jogai maradnak fen arra a visszamaradt házastársnak különösen gyermekeivel szemben. A női hozomány kiadásának kérdése sem tiszta, szemben azzal, hogy a hozomány gyakran a házasság tartama alatt a nő hallgatag hozzájárulásával elköltetik. Szabályozást igényelne a házastársak külön és közös vagyonának viszonya egymáshoz a terhek, a beruházások az elhasználás szempontjából, mert e viszonyok rendezetlenségéből is sok vitás kérdés támad hagyatékok tárgyalásánál és legtöbbnyíre szülők és gyermekek közt. Házasságjogunk rendezetlensége s a gyermekek családi állapota körül felmerülő kételyek szintén nem jelentéktelen tényezői az örökösödési ügyeinknél előforduló vitáknak. Az sem helyes, hogy mielőtt a törvényesités és örökbefogadás feltételei és hatálya a családjog szempontjából megállapítva lennének, már eldöntve legyen annak hatálya az örökösödési jogban. Szintúgy időelőttinek vélem a természetes gyermekeknek nemzőikhez való viszonyát utóbbiak halála esetére előbb, mint életbenlétük esetére megállapítani. A gyámsági jog nem egy rendelkezésének is elébe vág az öröklési törvényjavaslat. így a távollevők gondnokságára nézve, a méhmagzat, születendő utóörökösök képviseletére, valamint a szülő mint természetes és törvényes képviselő és a rendelt képviselő képviseleti jogának azonosítására nézve.