Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezelre 51 Az öröklést javaslat mind a jogos követelést támasztó hitelezőn segit, mind védi a űzetni akaró örököst az ellen, hogy az egyetemleges kötelezettség alapján örököstársa kötelezettségei is reá nehezedjenek. Az örökhagyó hitelezője ugyanis, ha követelését okirattal vagy hiteles kereskedői könyvkivonattal vagy feltétlenül marasztaló, bár még nem jogerős birói határozattal igazolja s követelése kellően biztosítva nincs : a hagyatéknak leltározását kérheti a hagyatéki bíróságnál (411. §•), kötelezheti az örököst a hagyatéki vagyonnak eskü alatti felfedezésére (412., 413. §§). Az örökösödési igazolvány kiadása vagy az örökösödési per befejezése előtt követelését a hagyatéki gondnok ellen, vagy ha ilyen nincs, kérelmére a hagyatéki biró által kinevezendő pergondnok ellen érvényesítheti, fenmaradván az örökösöknek s a többi érdekeltnek azon joga, hogy a perbe avatkozhassanak (418.—420. §§.). Ha a hitelező követelése veszélyeztetését kimutatja, kérheti a hagyatéki bíróságnál a hagyatéki vagyonnak elkülönzését és zár alá vételét (423. §.). Az elkülönzés megakasztja a csőd megnyitását, a hagyatéki bíróság hirdetményileg felhív minden igénylőt követelésének a kitűzött határidő alatti bejelentésére. A bejelentett és kétségbe nem vont követelések és igények a hagyatéki tömegből kielégíttetnek, a vitásak fedezetére szolgáló összeg bírói letétbe helyeztetik. Ha teljes kielégítésre a tömeg nem elégséges s a követeléseknek kiegyenlítése iránt a hitelezők közt megegyezés nem jön létre, a hagyatéki gondnok ezt a csődbíróságnak a csőd elrendelése végett bejelenteni köteles (428.—429. §§.). Az örökös az örökhagyó hitelezőinek az örökség értéke erejéig felelős (410. §.); de ha több az örökös, mindegyik örökrésze arányában felelős, kivévén azon adósságokért, melyek a hagyatéki bírósághoz az örökhagyó halálától számított hat hónap alatt bejelentettek, mert ezekért egyetemlegesen felelősek (440. §.). Ezeknek az osztály megtörténte előtti kifizetését vagy az örököstársa ellen megillető vissz követelése biztosítását bármely örököstárs követelheti, mely rendelkezés által eleje van véve annak, hogy egyik örököstárs a maga osztályrészét már elköltött örököstársáért legyen kénytelen fizetni. Nem kevésbé szerencsés végre az öröklési törvényjavaslat az örökösödési eljárás azon részének rendezésében, mely az örököstársak egymásközti jogviszonyaira, nevezetesen az osztályra vonatkozik. Az 1868. évi 54. t.-cz. 577. § a kimondja ugyan, hogy az örökösök nem kényszeríthetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak, de nem gondoskodik arról, hogy ez az elv peren kivüli uton végrehajtható legyen. Az 583. §. ugyan rendeli, hogy midőn a hagyaték csupán testvérek vagy unokatestvérek közt osztandó meg, egyezség hiányában a bíróság sommás uton ejti meg az osztályt, fenmaradván azon félnek, ki ez osztálylyal megelégedve nincsen, a törvény rendes utja. De miből áll ez a 4*