Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 4. szám

338 Dr- Magyary Géza lemeaők nélkül meghalt egyik gyermekük hagyatékában ennek többi testvéreivel együtt örököltek. Ha pedig a szülők gyermekeikkel megosztoztak, akkor ezeket az örökségből kizártak (II. k. 2. rz. 6. §). Ha az örökhagyónak szülei nem voltak, örököltek a nagyszülők. Ha az örökhagyónak csak atyai és anyai nagyatyjai éltek, amaz a hagyaték két, emez egyharmadát kapta (II. k. 2. cz. 7. §.). Ha felmenők nem voltak, örököltek a testvérek, s ha ezek sem éltek képviseleti jogon, gyermekeik. Ha pedig ilyenek sem voltak, örököltek az ízre nézve legközelebbi rokonok (welche sich seithalb zur Sipschaft die náchsten gezeihen mögen II. k. 2. cz. 9. és 12. §§.).37 A szepesi 16 városban a törvényes öröklési rendet az úgynevezett Wilkühr der Sachsen in dem Zips czimű statútum szabályozta 1370-ben.38 E szerint első sorban örököltek a lemenők, egész és féltestvérek egyszerre, azonban mig amazok két, emezek csak egy részt kaptak ; az első izbeliek fejenként a távolabbiak törzsenként (8., 9. és 66. §§.). Ha a szülők gyermekeikkel megosztoztak, az osztály után meghalt gyermek hagyatékában ők örököltek (65. §). Szülők nemlétében örököltek a testvérek, ezek nemlétében pedig a nagyszülék (63. §). Ha ezek sem voltak, örököltek a többi oldalrokonok, olykép, hogy a hagyaték az atyai és anyai ág közt két egyenlő részre oszolván, az egyik fele részben atyai, a másik fele részben az anyai rokonok az iz közelsége szerint örököltek (so soli man ir gelt oder ir habe an peide stammen teilen, die gleich nachentsein. 5. §). A teljes vagyonközösség elve döntő befolyású volt ugy az erdélyi, mint a szepesi szászoknál az öröklésre hivatottak részesedési arányára is. Miután az erdélyi szászoknál a közös vagyonból a férjet két, a nőt egyharmad illetett (II. 4. cz. 1. §.),39 ehhez képest minden egyes öröklési esetben vizsgálni kellett, vájjon az öröklésre hivatott az örökhagyónak atyai, vagy anyai ági rokona-e; mert az atyai ági rokonokat is a hagyaték két, az anyai ágiakat pedig annak egyharmada illette.40 A szepesi szászoknál a vagyon fele a férjet illette, a másik fele nőt ;41 mihez képest az örökhagyó atyai rokonai kapták a hagyaték egyik, az anyai rokonok pedig annak másik felét.42 Ennek eredménye az öröklési rendre az volt, hogy a hagyatéknak az atyát megilletendett kétharmadában, illetve felében az iz közelsége szerint előbb az összes atyai ági rokonok örököltek, s csak ilyenek nem létében szállott az atyai ágbeli 37 Schuler F. I. m. II. k. 224—227. 1. 38 E statútum másik czime : Rechtspuechle Leuttschau. Kiadta Wagner Károly Analecta Scepusii czimű gyűjteményében I. köt. 240—261. 1; függelékként csatolták a budai törvénykönyvhöz Michnay és Lichner 221—235. 39 Schuler F. II. köt. 219—221. 1. 40 Eigen-Landrecht II. könyv 2. cz. 8., 10. és 11 88 41 Willkür 2. §. 8S" 42 U. o. 4., 5. és 8. §§.