Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 2. szám
1 02 Dr. Heil Fausztin Kettőnél több bűntett találkozása esetében, ezen (3.) pont szabályainak alkalmazása előtt, elébb az azonos nemű büntetéssel sújtott bűntettekre a 2. pont szabálya alkalmaztatik. A szabadságbüntetés tartama 30 évet meg nem haladhat. 4. Ha belebbezés büntetése találkozik fegyház- vagy fogságbüntetéssel, az utóbbi büntetések alkalmaztatnak, s azok tartama fogság esetében a belebbezésnek 1/3 részével, fegyházbüntetés esetében a/6 részével sulyosbittatik. 5. Elzárásai büntetendő kihágások találkozása esetében a legsúlyosabb kihágás büntetése a többi büntetések össztartamának felével sulyosbittatik, de a büntetés 3 évet meg nem haladhat. 6. Büntettek és kihágások találkozása esetében a bűntett, illetve büntettek büntetése az elzárás össztartamának 1fB-l) illetve felerészével sulyosbittatik, a szerint t. i. a mint fegyház vagy fogságbüntetésről van szó 7. A többi büntetéseknél a cumulatio elve érvényesül. De a határozott tartamú hivatalvesztés 10 évet, a hivatás s foglalkozás gyakorlatától való felfüggesztés 4 évet, a pénzbüntetés bűntett esetében 15000 lirát (multa), a kihágások pénzbüntetése 3000 lirát (ammenda) meg nem haladhat. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságbüntetés 18 hónapot meg nem haladhat. Multa és ammenda találkozása esetében a pénzbüntetés csakis fogságra változtatandó át. Az alapelv ehhez képest ugyanaz, mint nálunk : a súlyosbítás, A nagyobb részletezés czélja, a birói arbitrium korlátolása, s a bírónak arra kényszerítése, hogy . minden konkurráló büntetendő cselekményt számba vegyen s büntetését megállapítsa. A bűnhalmazatra megállapított szabályok alkalmazandók nemcsak a magyar btkv. 104. § ában meghatározott esetekben, hanem az elitélés után, de a büntetés végrehajtása előtt vagy végrehajtásának tartama alatt elkövetett bünt. cselekmény esetében is. De ez utóbbi esetben a súlyosbítás nagyobb, jelesül a V2? 73' V6rész helyébe 2/3 y2, í/d-rész lép. Een intézkedés lényegben megfelel azon értelmezésnek, melyet az ÉLT. 36. §-aa 18. sz. Döntvényben nyert. Alapja egyrészt azon tétel, hogy a büntetés intensiv súlya tartamával geomotriai (vagy legalább az arithmetikainál nagyobb) arányban szövetkezik ; s ha ez igaz, akkor igaz marad akkor is, hi az ujabb bűnt cselekmény a jogérvényes elitéltetés után követtetett el, feltéve természetesen, hogy a két vagy több büntetés szakadatlan egymásutánban töltendő ki. Másrészt azon praktikus tekintetek, melyek a megszakítás nélkül végrehajtandó különböző nemű szabadságbüntetések egységesítését javasolják. A törvény 78. §-a reprodukálja, olasz felfogás szerint, a delictumegység íogalma alá eső eszmei halmazat értelmében magy arázott 95 §-unkat:
