Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 2. szám
Az olasz uj büntetőtörvénykönyv 157 Uj szövegezésében e §. igy szól: «Senki sem büntethető bűntett miatt, ha nem akarta a tettet, mely azt megállapítja, a mennyiben őt a törvény azérc mint cselekvése vagy mulasztása következményeért különben felelőssé nem teszi. ' Kihágás esetében mindenki saját cselekvése vagy mulasztásáért felel, ha nem is bizonyittatik be, hogy törvénynyel ellenkező tettet akart elkövetni » A 46. és 47, §§. az elmebetegségre vonatkoznak. A 76. §-unknak megfelelő 46, §. a javaslattól eltérőleg következő szövegezést nyert : Nem büntetendő az, a ki a tett elkövetése pillanatában oly elmebetegségben (infermitá di mente) szenvedett, mely elvette cselekedeteinek tudatát vagy szabadságát.» A javaslat az «infermitá di mente» helyett «elmefo^yatkozás vagy beteges megzavarodásról* szólt, «deficienza o morbosa alterazione di mente.» Mig a javaslat szerint a bíró a felmentett vádlottnak büntető vagy közönséges tébolydába való elhelyezését rendelhette el a törvény igy szól: <Ha azonban a biró a felmentett terheltnek szabadlábra helyezését veszélyesnek tartja, elrendeli, hogy törvényszerű intézkedés végett az illetékes hatóságnak adassék át.» A 47. g. körülbelől felével enyhébb büntetési tételeket állapit meg azon esetre, ha az ellőbbeni §-ban körülirt elmeállapot a beszámítást jelentékenyen korlátolja, de ki nem zárja, s felhatalmazza a birót, hogy a szabadságbüntetésnek «casa di custodia»-ban kiállását rendelhesse el. A 48. §. a részeségről intézkedik, s a javaslathoz képest fontos újítást tartalmaz, melyet részünkről mint határozott haladást üdvözlünk. A javaslat szerint, az előbbi két szakasz rendelkezései lettek volna alkalmazandók akkor is, ha a beszámítást egészben vagy nagy részben kizáró elmeállapotnak részegség volt az oka. A részegség csak annyiban esett szigorúbb tekintet alá. hogy korlátolt beszámithatóság esetében a büntetési tétel nem l/2, hanem y3-részszel volt enyhíthető. Teljes beszámithatlanság esetében ellenben a tettes a bűntett miatt nem volt büntethető, s kárpótlást csak a 471. §. nyújtott, mely szerint részegség-miatti felmentés esetében a tettes a részegség miatt pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedhető elzárással büntetendő. A büntetés azonban az elkövetett bünt. cselekményre alkalmazhatott büntetésnek két harmadát meg nem haladhatja. Ez is mindenesetre komolyabb védelem, mint kbtkvünk, 84. §-a, de az olasz törvényhozó ezen intézkedést is elégtelennek tartotta. A 48. §. szerint: »A 46. és 47. §§. első részében foglalt intézkedések akkor is alkalmazandók, ha a tettesnek a tett elkövetése pillanatában, az azon §§-ban meghatározott állapotát véletlen részegség (ubriachezza accidentale) okozta. Ila szándékos részegségről (ubbriachezza volontaria) van szó, akkor:
