Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 133 nyen kipuhatolható, azzal értesiti, hogy ők a végrendeletben mint örökös vagy hagyományos megnevezve vannak. Ha helyes az elv, hogy a részesitettek értesitendők, akkor az, hogy értesítésük nehézséggel jár, nem lehet ok az értesítés mellőzésére és okszeriileg értesitendők nemcsak az örökösök, hanem az utóörökösök is, hogy jogaikat érvényesíthessék. A 28. §-nak a végrendeletnek az árvaszékkel hiteles másolatban közlése iránti rendelkezését is — bővítve azzal, hogy ha az utóörökösök közt vannak kiskorúak vagy gondnokoltak, szintén közlendő a végrendelet az árvaszékkel — inkább itt volna helyén felemlíteni. Itt kellene gondoskodni arról is, hogyha még nem S7Áiletettek az utóörökösök — bár fentebb kifejtett véleményem szerint helyesebb volna a még csak születendő utóörökösök érdekében szükséges felügyeletet a gyámhatóságra bizni, — ezek részére a hagyatéki biró azonnal gondnokot nevezzen. Mert szüksége merülhet fel annak, hogy a még születendő utóörökös jogai az örökös ellen, — kiváltkép, ha az örökség tárgya ingó vagyon vagy ilyen is — a hagyaték leitarozása és az utóöröklési igény bejelentése által megóvassanak. Ha senki sem képviseli, az örökös az utóörökös érdekeit érzékenyen sértheti a birtokába vett örökség eltitkolása, elköltése vagy egyébként való csorbítása által. A 36. és 37. §§-ok az ismeretlen és ismeretlen tartózkodásu (ez alatt értve a hireveszett távollevőket is) örökösöknek az öröklési jog 460. §-ban foglalt joghátrány terhe mellett való hírlapi megidéztetése iránt intézkednek. Az öröklési javaslat 414. §-a rendeli ugyan, hogy ha az örökösök teljesen ismeretlenek, vagy hi mindannyian távol vannak, a hagyaték részére gondnok nevezendő. A hagyatéki eljárási javaslat érinti is a 29. §. a) pontjában, hogy ha ezen körülmények a halálesetfelvételből kitűnnek, a hagyatéki biró kötelessége, gondnokot nevezni. Nem szól azonban arról, hogy ugyanezt kell tennie, ha a végrendeleti Örökösök mindanyian távollevők. Arról sem gondoskodik a javaslat, hogy azon esetben, ha nem valamennyi örökös van távol, csak némelyike, ez utóbbi érdekét ki óvja meg ? A 39. §. b) pontja kötelezi ugyan a birór, hogy ily esetben a hagyatékot hivaltalból leltározza, de ha a távollevőt a leltározásnál ki sem képviseli, könnyen hátrányára üthet ki a hivatalból való leltározás is. A jelenlevő örököstársakkal concurráló távollevő örökös helyzete kedvezőtlenebb lenne, mint ha valamennyi örökös távol van, mert ezek érdekében a hagyatékgondnok kezelése alá adatik, ki ezenfelül magánszorgalomból kinyomozásuk iránt is tehet lépéseket. E helyzet még kedvezőtlenebb rá nézve, ha figyelembe veszszük, hogy az egyes távollevő örökös osztályrésze a határidő lejártával örököstársai birtokába jut, hol az elkallódás veszélyének van kitéve, míg, ha az örökösök teljesen ismeretlenek, az örökség az állam kezébe jut, honnan ha az elévülési