Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

t)r- Sipőcz László désre hivatott hatósági közegek és azok hatáskörei felsorolásának kapcsolatban a hivatalból vagy kérelemre való eljárás eseteinek elvi kijelölésével. Szintúgy a felek idézése, birói határozatok kézbesítése, a határidők nyilvántartása, a birói meghagyások és határidők elmulasztása következményei megállapítása, de csak annyiban, a mennyiben a törvénykezési rendtartás és birói ügyvitel határozmányaitól eltérnek. Második czim. A halálesetfel vétel és a leltározás. Ebben a czimben több foglaltatik, mint a mit a czim mutat. Mert ebben a czimben tárgyaltatik a végrendeletek kihirdetése körül, a távollevő vagy ismeretlen tartózkodásu örökösök irányában követendő eljárás, a hagyaték biztositása iránti intézkedések és a gondnoknevezés némely esete is. Jobb lenne e czimet több fejezetre osztani s külön czimek alatt a halálesetek felvételét, a végrendeletek kihirdetése körüli eljárást, a hagyaték biztosításának eseteit és ezek alapján a hagyatéki biró teendőit, valamint a leltározó közegeket, a leltározás körül követendő eljárást és a hagyatéki bírónak ez eljárás kőiében való teendőit tárgyalni. A halálesetek felvételével a javaslat a községi elöljáróságokat bizza meg. Helyesen. Közjegyzőkre vagy más birói kiküldöttekre bizni, ezek tulterheltetesétől eltekintve, czélszerütlen volna, mert a legtöbb esetben a haláleset felvételéhez szükséges adatokat közvetlen tudomásból ugy sem menthetnék. Két példányban való felvételét és mindkettőnek a hagyatéki bírósághoz bemutatását rendeli. Utóbbi azután az egyiket a 28. §. szerint a gyámhatósághoz tenné át. Minden halálesetfelvételnek az árvaszékkel közlése azonban czéltalan, mig annak, melynél gyámhatóság ala tartozó van érdekelve, az árvaszékhez való közvetlen küldése szükséges, hogy az árvaszék a kellő gyámhatósági intézkedéseket megtehesse, különösen a kiskorú vagy gondnokolt képviseletének rendezése czéljából. A 22. § feljogosítja a hagyatéki birót, hogy a halálesetek felvétele és bemutatása körül késedelmesen eljáró közigazgatási közegeket 25 forintig terjedő pénzbírsággal büntethesse. Ez, eltekintve attól, hogy gyakran a mulasztás és az abban vétkes csak előleges vizsgálat nyomán állapitható meg, mi nem tartózhatik a hagyatéki biró hatáskörébe, a hagyatéki bírónak ily joggal felruházása a közigazgatási közegeknek a bíróság fegyelmi hatósága alá helyezését jelentené, mi a törvényes hatáskörök összezavarása vezetne, s ezért nem helyeselhető. A bíróságnak magától értetődő joga és kötelessége a tapasztalt mulasztásokat az elöljáróság felettes hatósága tudomására juttatni, mely azok megtorlásáról