Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 2. szám
F,szrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 131 gondoskodni köteles. A mulasztás által okozott kárért pedig törvénynél fogva felelős, kit a mulasztás terhel. A 26. §. rendelkezik arról, hogy a haláleset felvételét teljesítő közeg mily esetekben tartozik a hagyaték biztosításáról gondoskodni. Erre vonatkoznak még a 27. és 28. §§. is. Erre több észrevételem van. Egyike az, hogy a b) pont szerint távollevő örökösök érdekében csak akkor van biztositásnak helye, ha a valószínű örökös mindannyia távol van. Mi indok lehet erre? Hisz nem ritkán az ittlevő örökös nem megbíz ható őre a távollevő érdekeinek és ha törvényes képviselővel még nem biró kiskorú érdekében a d) pont a biztosítást megengedi, miért nem a távollevő érdekében is ? Helyes a német polg. tvk. tervezete, melynek 2058. §. a (indokolás 542. lapon) a biztosítást akkor is megengedi, ha csak az örökösök egyike is távol van. Az, hogy biztosítási intézkedésnek csupán egy örökös kérelmére nincs helye, szintén aggályos. Nem ritka az eset, hogy pl. az örökhagyó házában lakó örökösök ellen az ott nem lakónak érdeke csak a záralávétel biztositható. — Ad) pont is hézagos, mert ha az érdekelt kiskorú örökösnek van is törvényes képviselője, de a halálozás helyén nincs jelen, csak ugy lehet a kiskorú érdeke veszélyeztetve, mintha még képviselője nem volna. Szintúgy ha elmebeteg az örökös, de még gondnokság alá helyezve nincs, csak éppen oly szükséges a biztosítási intézkedés, mintha törvényes képviselővel még nem biró kiskorú volna. Hiányzik az elöljáróság által eszközlendő biztosítást tárgyazo 26. és 27. §-ból általában annak meghatározása, hogy mikor maradhat el a fenti esetekben is a biztosítás, s hogy mikor elégséges a biztositásnak olyképi foganatosítása, hogy a lakás vagy az egyes helyiségek (pl. a pincze, gabonaraktár) vagy a szekrények lepecsételtetnek. A biztosítás mellőzhetése esetei megjelölésével (pl. házastárs van, ki a. valószínű örökösök szülője vagy nagyszülője) és a biztosítás mérvének megszabásával ezen intézkedésnek közigazgatási uton való foganatosításának éle vétetnék. Különben erre szolgálhatna az is, mit amúgy is szükséges volna kimondani, mert a 26. §. utolsó bekezdése ezt csak határozatlanul jelzi, hogy a hagyatéki bíróság ahalálesetfelvétel beérkezése előtt is, s felek kérelmére vagy a gyámhatóság megkeresésére, saját kiküldöttje által foganatosíthassa — ha czélszerünek látja — ugy a hagyaték biztosítását mint leltározását. Különösen indokolt ez akkor, ha az örökhagyó az országon kivül halt el, vagy ha az országban is halt el, de különböző helyeken van biztosítandó hagyatéka. Ily esetekben a halálozásnak igazolása és veszély valószínűsége esetére nemcsak magát a hagyatéki bíróságot, de azt a bíróságot is, melynek területén a biztosítandó hagyaték van, feljogosítanám, hogy valamely érdekelt fél kérel9*
