Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

n8 Dr. Wlassics Gyula ilyent éveken keresztül böjttel stb. kínozni. Ez határozott visszalépés ; csak egy kis lépést kell még- tenni hátrafelé és a botbüntetésnél, korbácsolásnál stb. vagyunk. Egyébiránt a rövid tartamú szabadságvesztésbüntetések pótszerei között már «reformeszme* czimén is találkoztunk a botbüntetéssel. A föltételes szabadlábrahelyezés intézménynek felkarolása dicséretére válik a javaslatnak. Ez ma már általános elfogadásra talált. Francziaország (1885), Belgium (1888) legmesszebb mennek e téren. Amott a büntetés felének, itt a büntetés egyharmadának kiállása után van feltételes szabadságrabocsátásnak helye. Nálunk is reformra szorul a feltételes szabadságolás intézménye. Hiányait helyesen mutatta ki Fayer László cBüntetési rendszerünk reformja* czimü alapos dolgozatában. Az osztrák kormányjavaslat szerint egy év kitöltése és a büntetés háromnegyedrészének kiállása után feltételes szabadlábrahelyezésnek van helye. A bizottság a háromnegyed rész helyett kétharmadot állapított meg. Az életfogytig tartó fegyházra ítélt, ugy mint nálunk, 15 év után helyezhető feltételesen szabadlábra. A bizottság figyelemreméltó ujitása az, hogy az ily szabadlábra helyezett tiz év elteltével életfogytig kiszabott büntetését expiálja. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Bareuther képviselő indítványára, a birodalmi tanács bizottsága elhatározta a feltételes Ítéletek intézményének behozatalát. Az igazságügyminiszter, ugy látszik, már előbb is foglalkozott ezzel az eszmével, mert már másnap előterjesztette a javaslat szövegét, melyet utóbb a bizottság módosított. A szövegezéssel csak akkor lehetnénk megelégedve, ha világosan kifejeztetnék, hogy a föltételes Ítélet büntetésnek csak akkor tekinthető, ha a kiszabott idő alatt ujabb büntetendő cselekmény követtetik el A c föltételes Ítélet» nek nem szabad az előéletre árnyékot vetni. Nézetünk szerint azt, a ki föltételes Ítélettel elitéltetett, de a meghatározott idő alatt ujabb büntetendő cselekményt el nem követett — büntetlen előéletűnek kell tekinteni. Nem kételkedünk azon, hogy az osztrák törvényhozás a föltételes Ítéletek intézményét örömmel teszi magáévá. Nem tudunk hamarjában intézményt, mely rövid idő alatt oly hódítást tett volua, mint a föltételes Ítéletek intézménye. Az angol-amerikai jogban régen élt már a «sureties for keeping the peace and beeing of good behaviour.* Csakhogy itt ítéletet nem hoznak — mig a continentalis felfogás szerint a hozott ítélet végrehajtása függesztetik fel. Mint csaknem minden vívmányban, ugy ebben is Francziaország járt a continensen elől. Bérenger még 1884-ben felszínre hozta a frinczia senatusban e kérdést. A cpardont azóta Francziaországban folyton napirenden maradt, de Belgiumé a törvényalkotás dicsősége. Le Jeune igazságügyminiszter és Thonissen tanár neveihez fűződik e törvény. A parlamenti vita igen érdekes volt és bizony nem lehet tagadni,