Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

mm • : TM II4 Dr. Wlassics Gyula Habár mi mindenha teljesen függetlenül haladhatunk is a megkezdettreformirányban és addig, mig igazságügyünk Szilágyi Dezső kezébeVan letéve: semmiféle kívülről vagy akár belülről jövő áramlat sem képes a nagy arányokban concipiált és már meg is kezdett igazságügyi reformok megvalósítását megakasztani: mégis minden jogásznak jól esik az a tudat, hogy közvetlen szomszédságunkban és egy kitűnő államférfiú politikai tekintélyének és széleskörű ismeretének egész súlyával állítja előtérbe az igazságügyi kérdéseket és lankadatlan buzgalommal dolgozik azon, hogy az állam minden polgára meggyőződésszerüleg ismerje fel azt az allamfentartó hatalmat, melyet az igazságügy képvisel. A javaslat már régi ismerősünk. De nem ugy vagyunk vele, mint régi ismerősökkel. Az idő az ismeretség kapcsát mindig szorosabbra füzi. Ez a javaslat mindig hidegebben hagy. Mikor 1874-ben először találkoztunk vele, a tudomány akkori állásának nagyban és egészben megfelelő volt. Szorosan a német törvényhez alkalmazkodott, mit nyíltan be is vallott. A hol a viszonyok hasonszerüek, ott helyén is van az egyenlő jogszabály alkalmazása. Vajha az állami határok szerint ne változnék oly sürüen a tiltott és nem tiltott cselekmény és amannak büntetési tétele! Vasút, villany, telefon, nemzetközi szerződések és néhány órányi távolság szerint mégis majd bűntett valamely tény, majd ártatlan cselekedet. Az eredetiséget és állami egyediséget másutt kellene keresni és feltalálni — nem a büntetőtörvénykönyvekben. Az osztrák parlament bizottsága behatóan foglalkozott Glaser javaslatával, de a bizottsági munkálat törvényerőre nem emelkedhetett Prazak szívességéből újra találkoztunk e javaslattal 1881-ben. Ekkor már több apró toldás, törlés, beszúrás zavarta a régi tetszetősebb szöveget. Prazak javaslata nem talált visszhangra. Elfelejtették. Schönb o r n gróf teljes buzgalommal karolta fel a büntetőjogi reformot és a mult év május havában újra előterjesztette a régi javaslatot számos apróbb kiegészítéssel-. Javaslatát komolyan vette és meglehetős gyorsasággal letárgyaltatta a képviselőház bizottságában. Ma már a javaslat a bizottság szövegezésében is megjelent, a bizottság jelentése és a kisebbségi vélemények is elkészültek. Minden jel arra mutat, hogy a javaslat törvénynyé válik. Megindult a kritika is. Figyelemreméltó czikkeket közölt még a mult év nyarán a «Neue Freie Presse». Ezek kis füzetben, önállóan is megjelentek (Bemerkungen zu einigen Partién des Strafgesetzentwurfes). E czikkek névtelen szerzője — tán nem követek el indiskretiót — dr. Zucker, ki a bécsi jogászegyletben is előadója a javaslatnak. Zucker véleménye nem kedvező. Itt-ott apró tévedések is mutatkoznak munkájában, pl. midőn azt hiszi, vagy legalább