Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

A polgári törvénykezés reformja eleknek jó előiskolát nyújtana. Részünkről túlzottaknak tártjukugyan azokat az aggodalmakat, melyek arra nézve táp:áltatnak, hogy a mi bíráink és ügyvédeink a szóbeliséggel járó nagyobb követelményeknek nem volnának képesek megfelelni. Ugy vagyunk meggyőződve, hogy a ki jó biro vagy ügyvéd az Írásbeliség mellett, az be fog válni a szóbeliség rendszerében is s hála Istennek, a jogszolgáltatás közegei általában véve ma mégis csak magasabb színvonalon állanak, mintáz 1869: IV. és 1874: XXXIV. t.-czikkek hatálybalépte előtti időben. Bizonyos azonban, hogy a legjobb bíróra vagy ügyvédre nézve sem könnyű dolog, hogy magát egy egészen uj s előtte teljesen ismeretlen eljárásba beletalálja. Minél nagyobb a különbség az írásbeliség és szóbeliség között, annál több időbe fog kerülni, mig a birák és ügyvédek a szóbeliséget ugy fogják kezelni tudni, hogy a törvénykezés biztos mederben folyjon. Mennyivel könnyebb lesz mármost az átmenet, ha a birak és ügyvédek mar előre megismerkednek a szóbeliséggel, mielőtt az írásbeliséggel végleg és teljesen szakítanánk 1 De még ha abban a meggyőződésben volnánk is, hogy a szóbeliség végleges meghonosítása előtt birói karunkban nagyobb mérvű epuratióra van szükség, nem fog-e ez sokkal könnyebben és biztosabban történni, ha a létező erők már előre próbára tétetnek s egyúttal oly iskolára teszünk szert, melyben a hézagok betöltésére szükséges uj erőket felnevelhetjük ? Azt hisszük, a felhozott érvek elég erősek arra, hogy a közvélemény a javasolt részleges szóbeliség behozatalát ne csak rokonszenvvel kisérje, hanem a legmelegebb pártolásban részesítse. Nem is ismerünk olyan ellenérveket, melyeket azokkal szemben sikerrel érvényesíteni lehetne. így pl. nem tulajdonithatunk kellő jelentőséget azon ellenvetésnek, hogy a szóbeliség tervezett kisérlete a jelenlegi perrendtartással nem kapcsolható össze. Ez ellenvetés ugyanis összezavarja a perrendtartásnak az u n. anyagi perjogra vonatkozó rendelkezéseit annak pusztán a per alakjára vonatkozó szabályaival. Pedig a kettő egyáltalában nincs szoros összefüggésben egymással. A birói illetőség meghatározása, az ügyfelek kellékei és perbeli állasa, a támadási és védelmi eszközök minősége és tartalma, a bizonyítási eszközök s azoknak kellékei és ereje, a birói határozatok s a perorvoslatok nemei és hatása stb., mindezen kérdések teljesen függetlenek azon kérdéstől, vájjon a felek a bírósággal szóval vagy irasban, hozvetlenül vagy közvetve érintkeznek-e P Ha az emiitett anyagi perjogi rendelkezések az írásbeli eljárás alakjában vannak is felállítva, ebből nem következik az, mintha azok szóbeli eljárás mellett nem volnának alkalmazhatók. A legjobb bizonyítékot erre maga a perrendtartás szolgáltatja, midőn az általa felállított anyagi perjogi szabályokat kevés kivétellel, épugy rendeli alkalmazni a szóbeli sommás, mint az írásbeli rendes eljárásban. Ha ezeknek megváltoztatása a szó-