Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

Dr. Kiss Mór hátralevő néhány főbb kérdését a lehető legnigyobb rövidséggel érinteni, hogy az ált. rész tartalmának összefüggő megismertetése alapján, a végeredmények összefoglalásához foghassunk. A n. t. hatodik fejezete (147—153. §§.) az időhatározásokra vonatkozó s a törvénykönyvekben előfordulni szokott interpretationalis szabályokat állítja fel, melyeknek czélja itt is csak az, hogy olyan egyes időmeghatározásokat tartalmazó kifejezések, melyek többféle értelem fölvételére nyújthatnának alkalmat, oly tartalommal legyenek fölruházva, melyek az élet tapasztalatai szerint a felek vélelmezhető akaratának leginkább megfelelnek. •XUj utakon halad a n. t. cAnspruchsverjáhrung» czimü 7-ik fejezete. Mint maga e kifejezés is mutatja, a n. t. Windscheid igényelméletét (Anspruchstheorie) veszi alapul s az eddigi törvénykönyvek által, mondhatni kizárólag használt ckeresetelévülést>7 kiküszöböli. Ismeretes e kérdés nagy irodalma. És ez alapon nagyon sokat lehetne ugy a n. t., mint a régibb törvénykönyvek álláspontja mellett és ellen felhozni. Ettől is tartózkodunk. Mert nem habozunk azon határozott meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy az az élénk és nagy kiterjedésű vita, mely e kérdés körül végbement, korántsem bir a gyakorlati életre azzal a kihatással, a milyennel azt az elmélet férfiai a tudomány terén felruházzák. S mert mi a törvénykönyv egyes rendelkezéseit első sorban ép a gyakorlati jogéletre várható kihatásuk szempontjából vizsgáljuk, a törvénykönyvtől mindenekelőtt azt kívánjuk, hogy az általa kinyilvánított rendelkezések ne adjanak kétségekre okot. A m. t. szerint az cigény* (Anspruch)8 a m. t. ált. része9 szerint a «kereset*, a m. t. köt. j. része szerint a «követelési jog» évül el. A m. köt. j. tervezete az elévülést a követelések megszűnési módjának nevezi, a mi egy tekintetben, mint alább "ki fog tűnni, ugyan körülírásra szorul, de a tervezet mindenesetre helyesebben szól a követelések s nem az azokból eredő keresetek elévüléséről. S a követeléseknél a n. t. cAnspruch* fogalma ép erre az eredményre vezetne. 7 így m. t. (ált. rész) 156. s köv. §§. is. 8 N. t. 154. §. : «Das Recht einer Person, von einem Anderen eine Leistung zu verlangen = Anspruch.» Meglehetős hu reproductiója ez tehát Windscheid meghatározásának. 9 M. t. ált. r. 156. s köv. §§.