Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A német polgári törvénykönyv tervezete, stb. 39 A culpa fokozásának, a rendes és gondos és ismét kevésbbé rendes és gondos emberek5 vigyázatának alapul vételével, csakugyan nincs is értelme. De azért a culpa, mint a rendes és gondos ember (vagy, ha ugy tetszik: családapa) vigyázatának elmulasztása mellett, nem mellőzheti a magánjogi törvénykönyv a gondatlanság egy másik nemének megkülönböztetését, mely a felelősségnek kisebb fokát vonja maga után. Nevezhetjük ezt még mindig culpa lata-nak, ha mindjárt más tartalommal is ruházzuk fel, mint a milyennel a római jog szerint birt. Kiváló fontossággal bir ez a kötelmi jogban. És igy csakugyan találkozunk is azzal a m. t. kötelmi jogi részében is,6 mely azt vétkes gondatlanságnak nevezi. Nem szólva arról, hogy maga a mükifejezés sincs szerencsésen megválasztva, mert hisz minden gondatlanság vétkes, annak a jelentősége, mit a m. köt. j. terv. vétkes gondatlanságnak nevez, nem szorítkozik a kötelmi jog terére. Meghatározása tehát helyesen mégis csak az ált. részbe illesztendő be. A mi pedig a dolog lényegét illeti, a m. köt. j. terv-ben emiitett crendes családapának* s ezzel szemben «mindenkinek» a gondossága, illetve az ezek elmulasztására alapított megkülönböztetés, nem egyéb mint a culpának a római jog culpa levis-ében és culpa lata-jában foglalt fokozása. Jól tudjuk, minő nehézségekkel jár a gondatlanság azon, kisebb felelősséget maga után vonó nemének a meghatározása, mely a római jog culpa lata-jának a helyét van hivatva betölteni. Mert hisz azt kiküszöbölni, mint látók, lehetetlen. Az azonban bizonyos, hogy ha mi a «rendes és gondos emberrel* vagy a «rendes és gondos családapával* egy cközönséges embert*, vagy cbárkit*. cmindenkit* állítunk szembe, ezzel bizony nem sokat mondunk. Határozottan reálisabb tartalmat rejt tehát magában a n. t. meghatározása, mely a rendes családapa gondosságának különösen súlyos módon való elmulasztásáról szól, a mit a biró az adott esetben már biztosabb alapon mérlegelhet. Bizonyára nem lenne fölösleges ezt a kérdést még más oldalról is tárgyalás alá venni, de dolgozatunk kissé hosszura nyúlt terjedelme kénytelenit az általános rész ezen s annak még 5 így a m. t. Más törvénykönyvek a «bármely ember» vagy «a minden közönséges ember» által tanúsítani szokott vigyázatról, illetve ennek az elmulasztásáról szóknak. 6 L. m. t. (köt. j. r.) 199. §. 2-ik bek. : «.... Vétkes gondatanság azt terheli, a ki azon gondosságot is elmulasztja, melyet mindenki tetteire forditani szokott». Közelebbi alkalmazására nézve 1. m. köt. j. terv. 267. § át, a mora accipiendi-nél U. o. 650. §. 2-ik bek. a negotiorum gestio azon eseténél, midőn a megbízás nélküli ügyvivő valamely ügyletet, a tulajdonost fenyegető kár vagy vagyoni hátrány elhárítása végett lát el s. i. t.