Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

s ezt ismét összefüggésbe hozom a bűntett anyagi kárával: akkor előttünk áll a bűntett. S miután ezen viszonyba-helyezéssel az is megállapíttatik, hogy mi a bűnös akarat értéke (dolus, culpa) továbbá, hogy az eredményt az akarati tény hozta e létre vagy nem : világos, hogy ezen kérdés megoldásával eljutottunk a cselekmény bűntetőjogi értékéhez, vagyis egy minőségileg és mennyiségileg meghatározott bűncselekményhez. S igy előttünk áll a bűncselekmény fogalma szemben a tettel; egyúttal kézen fekszik ama lényeges különbség is, mely az előbbi, mint kiválólag anyagi s az utóbbi, mint perjogi fogalom közt létezik. S miután vádrendszerü eljárásban a vád o b j e c t i v tartalma mérvadó, de sem a minőség, sem a mennyiség nem korlátolhatja a birót: ebből következik, hogy nem a bűncselekmény lényegéből, hanem csakis a tettből állapithatjuk meg azt az eseményt, mely Ítélet tárgyává tehető.12 III. A vádelv szerint, mint fentebb kiemeltem, a bíróság működése ugy a minősítésre, mint a büntetésre nézve független és korlátlan; ámde nem szabad más tettet Ítélet tárgyává tennie, csak azt, a mely miatt vád emeltetett. A vád ezen tilalmából keletkezik az Ítélet és a vád közötti minden egyes bünperben individualizálódó viszony. Ezen viszony magában foglalja a tett azonosságának kérdését. Minthogy a non bis in idem elvének kifejtésénél tisztán jogi szempontból, jelesül a vádjog consumtiójából indultam ki, mellőzve a méltányossági okokat : ennélfogva, a most felvetett kérdéssel kapcsolatosan ki kell fejtenem a tett azonosságának kérdését is, mert hiszen a vádjog csakis erre vonatkozólag használható ki. Elválaszthatlan Összefüggésben áll ezen kérdés azon viszonynyal, melyben a vád az Ítélettel van. Ez képezi a perjog egyik legnehezebb kérdését, melynek mikénti megoldására nézve a törvényhozásokban három rendszerrel találkozunk : a) Az Angliában érvényben levő rideg vádelv szerint a formákra kiváló suly helyezendő; itt a vádló a vád tartalmához szigorúan kötve van, oly mértékben, hogy a vádlott beleegyezése nélkül a vádat se ki nem javíthatja, se nem módosíthatja.13 12 «Zu beachten ist, dass beidé Strafprozsesordnungen den Ausdruck «That» zur Bezeichnung des nacktem Factums im Gegensatz zu dem bereits unter einen Delictsbegriff gebrachten (strafbare Handlung) gebrauchent. Glaser, Handbuch I. 239 1. 13 V. ö. Glaser: Kleine Schriften I. »Non bis in idem> 604 s k. 1.