Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - Büntető eljárási irodalmunk ujabb termékeiről

Büntető eljárási irodalmunk ujabb termékeiről. Dr. BALOGH JENŐ k. táblai fogalmazótól. Jogirodalmunk minden ágában az a feltűnő jelenség észlelhető, hogy a jo£ élet egyik-másik részének irodalmi tárgyalása csak a törvényhozási .munkálatoknak megindultával egyidejűleg kezd nagyobb mérveket ölteni. Sajnos tünemény, mely azonban alig fog megváltozni mindaddig, mig Magyarországon csak a tankönyvekre, kommentárokra és a törvényekre akad kiadó. De még ez a körülmény sem nyújtja magyarázatát annak, hogy mig a büntetőjog anyagi részéből, ama már egész tekinté lyes számra menő tankönyveken és kommentárokon kivül, évek óta igen számos kisebb-nagyobb értekezés és monographia látott napvilágot : addig az alaki részből (Székács Ferencz kézikönyvének kivételével) csak két három év előtt -— tehát évekkel az ide vágó codificatorius munkálatoknak előrehaladt stádiumba lépése után — jelentek meg nagyobb dolgozatok. Örömmel constatáljuk, hogy ezek száma ma már tekintélyes. S ámbár kétségtelennek tartjuk, hogy az eljárási irodalom terén a munkálkodás csak a kiváló érdeklődéssel várt uj kormányjavaslatnak — reméljük mielőbbi — törvényerőre emelkedésekor kezd igazában megindulni : mégsem tartjuk feleslegesnek, az eddigi termékek felett rövid szemlét tartani, mely annyival inkább helyén lesz, mert erre a dolgozatok irodalmi értéküknél és jelentőségüknél fogva is méltán igényt tarthatnak. E vázlatos szemlénél főleg két, a magyar büntető eljárás egész körére kiterjedő művel kell behatóbban foglalkoznunk : az egyik Székács Ferencz, a másik dr. Fayer László kézikönyve ; mindkettő legközelebb második kiadásban jelent meg. Előbb azonban vessünk egy tekintetet a korábbi dolgozatokra. A büntető eljárás kérdéseinek tárgyalására az első nagyobb lökést a C s e m e g i Károly által készített kormányjavaslat első kiadásának megjelenése (1882) adta meg, ez szolgáltatván alkalmat a magyar jogászegyletben a dr. Jellinek Arthur felolvasása alapján megindult s az 1883. év első felében lefolyt, magas színvonalon álló és sokoldulu eszmecserére, melynek súlypontja az esküdt-