Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A lopás mennyiségi ismérvei

A lopás mennyiségi ismérvei (megfelel a magyar btkv. 336. §. 3. p. és 337. §. eseteinek) büntetése az érték szerint különböző.9 A magyar btkv. az értéket ez irányban sem veszi tekintetbe ; az általa elfogadott minősítő körülmények mindig, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntetté teszik a lopást. A XXVI. fejezet ezen egy intézkedését tulszigorúnak tartjuk s hogy nézetünk az általános véleménynek megfelel, mutatja a bírói gyakorlat, melyben ezen intézkedés egyáltalában meg nem tartatik. Hiába, a magyar birót sohasem fogjuk rábírhatni, hogy a falusi csirkefogót, a ki egy csibét vagy egy darab szalonnát lopott, két évi fegyházra ítélje csak azért, mert az elkövetési mód szerint a btkv. 336. §. 3. pontja alá esnék. De ezen szigorra nincs is szükség. A fegyházak nem csirkefogók számára valók. Azért a gyakorlat ezen és hasonló esetekben folyton alkalmazza a 92. §-t s a lopott dolog csekély értéke esetében s külö nősen, ha nem rovott előéletű egyénről van szó, a büntetés a fegyházzal büntetendő esetekben a börtönbüntetés minimumát is alig vagy épen nem haladja meg ; a börtönnel büntetendő esetekben pedig a börtönbüntetés minimumát meg sem közelítő fogházbüntetés alkalmaztatik. Pedig bizonyos, hogy mindazon esetek ben, melyekben a törvény a büntetési tételt a lopott dolog értékére való tekintet nélkül állapította meg, az érték csekély volta a 92. §. alkalmazását indokolható rendkívüli enyhítő körülményt nem képez. A 334. §. 2. bekezdése szerint «a lopott dolog értékének az veendő, melylyel az a lopás idején birt». Ebből következik, hogy : 1. Nem a meglopott által szenvedett kár, sem a tolvaj által szerzett haszon nem irányadó, hanem a dolognak közönséges csereértéke, piaczi ára. «Quanto valeva al mercato la cosa rubata», mondja Carrara. 2. Nem vehető tekintetbe a «relativ érték*, mely a dolog nak értékétől eltérő s esetleg nagyobb is lehet. A relatív értéket Carrara azon esettel illustrálja, midőn egy lónak párja lopatik el. Azon nagyobb relatív érték, melylyel e két lónak mindegyike, mint a másiknak párja bír, eszményi, ideális. De a tolvaj az idealitást nem lopta el. Megsemmisítette, az igaz, s mert a párját vesztett ló, mely el nem lopatott, ez által szintén vesztett értékben, a tulajdonosnak ezzel is nagyobb kárt okozott, s ezért kártérítés czimén polgárjogilag felelős is. De a minősítés kérdése nem e relatív értéken fordul meg.10 9 Négyféle büntetési tétel, a szerint, a mint a lopott dolog értéke 10 frt, 50 frt, 300 frt vagy 300 frtnál több. Ez már mindenesetre túlságos részletezés. 10 E tekintetben az osztr. btkv. 173 §-a szerencsétlen szövegezéséről ismeretes. Miután az első bekezdésben az érték sz-rinti minősítést helyesen az összegtől vagy a lopott dolog értékétől tette fügővé, az utolsó bekezdés azt mondja, hogy az érték nem a tolvaj haszna, hanem a meglopottnak kára szerint számítandó ki.