Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.

92 Dr. Biermann Mihály nak itt szóban levő functióját (igy pl. Vangerow Pandekten I- 336. §., Wiederhold Das int. uti possidetis 1831, Ihering Ueber den Grund des Besitzesschutzes II. kiad. 1869), mások, mint elméletök szelleméből kitetszik, legalább rendkívül megszorítanák annak alkalmazását a szomszédok viszonyában (pl. Puchta Institutionen 225. §., Arndts Pandekten 172. §.), ismét mások — bár szintén csak közvetve — szomszédjogi sérelmek orvoslása körül is elég jelentékeny szerepet juttatnak neki (igy pl. Schmidt Ad. Das Interdiktenverfahren 1853, 50. 1. ; Bethmann-Hollweg Der römische Civilprocess II. k., 374. 1; Fitt ing Arch. f. civ. Praxis LIII. k. 324. s kv. 11.; W i n d s c h e i d Pandekten 159. §. ; Brinz Pandekten II. kiad., 181. §.; Wáchter Pandekten II. k., 128. §. A melléklet, Duncker Die Besitzklage und der Besitz 1884, Il ik fejezet), míg végre egyesek, köztük a modern birtoktan megalapítója : Savigny (Recht des Besitzes VII. kiad., 400. 1.), hasonlókép elvtársa és könyvének későbbi kiadója: Rudorff (a VII. kiad., 133. sz. függelékében), azonkívül még Keller (Pandekten 157. §.), kinek nézete egyébiránt nem kétségtelen, nyilván túllőve a czélon, a birtok-keresetet egyenesen a negatoriá-val állítják egy vonalba és ép oly tág alkalmazási kört tulajdonítanak neki, mint amannak. — A szomszédjogi főiró : H esse (fentebb ismertetett müvében) nagyon kevésre becsülheti a szomszédjogi védelem szempontjából a birtok-háboritási keresetet, mert terjedelmes müvében csak néhány sort szentel neki (67. §.). A Lajtán tuli irók közül Randán kivül C a n s t e i n-ről kell e helyütt megemlékeznem, ki Der Besitzschutz nach österr. Recht cz. dolgozatának második részében : Die Besitzklagen des österr. Rechts (Grnnhut folyóiratában VI. k.), a bennünket itt érdeklő egyoldalú birtok-háboritásokra is kiterjeszkedik és bár egészben Randát követi, több kérdésre vonatkozólag mégis — nem mindig saját munkájának előnyére — eltérő eredményhez jut. Modern hazai jogirodalmunkban a birtokháboritási kereset sikeres megindításának előfeltételei vagy azok egynémelyike ismételve voltak tudományos kutatás és fejtegetés tárgyai. Néhány, az idevágó, többnyire igénytelen, felette szerény terjedelmű dolgozatok közül egyenesen a szomszédok viszonyát, illetve azok vonatkozásainak egy pontját világítja meg, a többi nincs ugyan különös tekintettel a szomszédjogra, de fejtegetéseik ennek szempontjából is bírnak érdekkel, mert biztosan lehet azokból következtetni, hogy szerzőik elmélete szerint milyen hely jutna a birtok-keresetnek a szomszédjog védelmi rendszerében. Már koránál fogva, de különben is kiváló érdekkel bír a munkák között: Kucsera Lőrincz Értekezés a rövid utu visszatételről; Pest 1837, mely igaz, mindenütt csak erőszakos foglalásról szól, érdemben mindamellett az egyoldalú birtok-háboritásokkal