Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.

A szomszédjogi oltalom 93 is foglalkozik és érdekes példáinak jelentékeny részét épen a szomszédi viszonyból veszi Becses tanulmány U z o n i Sándor A birtokról annak védelme szempontjából ausztriai jog szerint cz. értekezése. (Külön lenyomat a Jogt. Közlöny-bői, Budapest 1877). Itt kivált a IV. fejezet, mely a birtok-háboritás mozzanatait taglalja, érdekel bennünket. Szerzőnek azon állításával, melynek igazolására egyébiránt nem is tett komoly kísérletet, hogy a birtok-háboritás az osztrák jog szerint a birtok tettleges megsértését tételezi fel, nem tudnék ugyan egyetérteni, egyébként azonban készségesen elismerem fejtegetéseinek higgadtságát, alaposságát, érvelésének biztosságát. Z 1 i n s z k y Imre Az osztrák bíróságok gyakorlata polg. ügyekben, párhuzamban hazai bíróságaink gyakorlatával cz. czikksorozatában (megjelent a Jogt. Közlöny 1880-ki folyamában) hasonlókép a birtok-háboritási kereset előfeltételeit elenv.i és egészben ugyanazon eredményekhez jut, mint magyar magánjogi tankönyvében. Csak egyben mutat feltűnő eltérést a két, csaknem egyidejűleg megjelent munka, abban t i., hogy szóban levő czikksorozatában kifejtett nézete szerint birói határozatra támaszkodó cselekmény is képezheti bizonyos körülmények között a birtokháboritás tényálladékát, mig tankönyvében ezt a leghatározottabban tagadja. Imling Konrád Döntvények kritikai fejtegetése. Sommás visszahelyezés (Magyar Igazságügy XIII. k.) a Curiá-nak 1879. október 10-én 11,888. sz. a. kelt határozatát (Döntvénytár XXIV. k., 58. 1.) bírálva, a birtok-háboritással összefüggő egyik kérdésről igen tanulságos módon adja elő nézeteit. Az eset az volt: hogy A. saját lóheréskertjét kisebbnek találván B. szomszédjáénál, a község elöljáróhoz folyamodott, ki a kérdéses telkeket két tanácsbelivel felméretvén, panaszost felhatalmazta, hogy azt a darab földet, melylyel ellenfelének birtoka az övénél nagyobbnak találtatott, elfoglalhassa. Az ez alapon történt foglalást a kir. tábla birtok-háboritásnak minősítette volt, a Curia azonban a háboritás tényét tagadja; mert alperes ténye nem tekinthető erőhatalmu fogl a 1 ásn a k. Imling mindenekelőtt a birtok-háboritásnak ezen kriterionjái: támadja meg, kimutatva, hogy ugy törvényeink, mint régóta megállapodott gyakorlatunk értelmében nem erőhatalmu, hanem pusztán önhatalmú eljárás kívántatik a birtok-háboritás fogalmához; kimutatja továbbá, hogy alperes a fenforgó esetben a községelőljáróság felhatalmazására hivatkozása által legkevesbbé sem háríthatja el magától az önhatalmú eljárás vadját, mert idegen terület foglalására felhatalmazást adni ép oly kevéssé tartozik a község előljáró hatásköréhez, mint akár egy pénzügyőr vagy hivatalszolgáéhoz.