Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.

9o Dr. Biermann Mihály közvetlen behatások által okozott tulajdon háboritások (a közvetett behatásokból eredő sérelmekről nem is szólva) ellen akkor tájt még nem lehetett általánosan ezen actio-val orvoslást keresni; az aquae pluviae arcendae actio-nak az ismert kiterjedésben ugyan csak a XII. táblás törvény általi behozatala nem hagy ez iránt kételyt. Ezen kereset a mezőgazdasági telkeket megoltalmazandó volt oly károk ellen, melyek a szabályos vízfolyásnak a szomszédságban létesített emberi mű okozta megváltoztatása folytán érhették, akár hogy a felső szomszéd az alantasabb telkekre lebocsátott vizeket, melyek különben vagy épen nem vagy legalább nem oly tömegben, nem oly rohamosan értek volna oda, akár hogy az alsó szomszéd a szabályos lefolyást megakadályozván, árvédelmi munkálatai által visszaduzzasztja a felülről jövő vizet. A felső szomszéd ténykedését nem lehet mindig szolgalombitorlásnak minősíteni (gondoljunk pl. azon esetre, hogy leásások, feltöltések által kertjének avagy más ingatlanjának kedvezőtlen terepviszonyait megváltoztatja, de egyúttal, lehet akaratlanul, öntudatlanul az eső, hóviz lefolyásának is más irányt ád), mindenesetre azonban közvetlen behatás az Burckhardnak fentebb ismertetett fogalomhatározása szerint, melyet magam részéről is elfogadok. Ha közvetlen behatások ellen megkülönböztetés nélkül már a XII. tábla értelmében a negatoriával lehet vala védekezni, épen a leggyakrabban ismétlődő és legsúlyosabb sérel mek ellenében, miket a törvényhozó az act. aquae pluviae arcendi behozatala által szándékozott orvosolni, nem lett volna szükség az uj keresetre. A 1. 2. de arb. caedendis esetében a törvényhozó kivételesen szolgalom-bitorlás nélkül csak azért engedte meg a negatoria indítását, mert a közvetlen behatás itt folytonos (a meggörbített, eltört fa eltávolításáig csak ugy foglalja el a tért a telkem feletti légoszlopban, akár egy abba beépített erkély stb.). az általa okozott háboritás tehát nem kevesbbé terhes, mintha a szomszéd birtokomon mindjárt a servitus proiiciendi-t vagy protegendi-t bitorolná. A keresetnek kiterjesztése a szolgalom-bitorlás nélküli közvetlen behatás egyéb eseteire lassan történhetett; csak a köztársaság fennállásának utolsó évtizedeiben említtetik megint a negatoria actio ilynemű tulajdon-háboritás miatt. Alfenus Varus írja5* «posse ita agi ius íIli non esse in suo lapidem caedere, ut in meum fundum fragmenta cadant» ; az eset, melyre Alfenus czéloz, kétfélekép magyarázható : vagy arra kell gondolnunk, hogy a magasabb fekvésű kőb myában vigyázatlanul járnak el a kőfejtésnél, minél fogva egyes szikladarabok a meredek lejtőn legurulva telkemre esnek, vagy pedig követ törnek a szomszédságban (pl. az útjavítás czéljábó1) és egyes szálkák a határon átrepülnek 9 Mint Ulpianus a 1. 8., §. 5. D. sí serv.-ban nekünk elbeszéli.