Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.

§4 Dr. Biermann Mihály séről, ugy látszik, nem birt tudomással) ő is megkülönböztet a szomszédoknak a telek közönséges, meg rendkívüli használata által okozott kellemetlenségek és károk között; amazokat előzőivel egyetértve eltürendőknek vitatja, utóbbiakat nem. Nagy odaadással és elismerendő tapintattal tárgyalja azután a telek tulajdon és a nagyobb apparátussal, kivált gőzgépekkel dolgozó nagy ipar, főkép pedig gyári ipar ellentétes érdekei közti közvetítésnek tüskés kérdését, végre pedig röviden kimutatja, hogy régibb hazai jogunkban a szomszédi viszonyok általános rendezéséről, de még telki szolgalmakról is alig lehetett szó, hogy azonban a birtokviszonyok teljes átalakítása és az iparnak gyarapodása folytán a viszony elvi részletes szabályozása elodázhatlanná vált. Sok tanulságos mellett elvétve aggályos helyeket is találni W. dolgozatában; igy kézzelfogható ellenmondásban saját tanaival a következő tételt állítja oda a szomszédjognak egyik sarkelve gyanánt : ki-ki tartózkodjék mindentől, mi a szomszéd-épületeket, azoknak föld alatti alkatrészeit és tartozékait vagy a felettök létező légoszlopot megronthatná, vagy megzavarná (fel kell tételeznem, hogy a közönséges tulajdon használat által közvetve okozott károkat és kellemetlenségeket egyáltalában nem tekinti károknak, alkalmatlanságoknak); továbbá azon aligha igazolható állítást koczkáztatja, hogy megfelelő szolgalom nélkül nem szabad tulajdon falunkban a szomszéd telekre néző ablakokat nyitni és ezen állítást azon ~ meglepőbb nyilatkozattal tetézi, hogy ilyesmit általában egy törvényhozás sem enged meg (9. 1.), a 1. 8, §. 5. D. si serv. 8, 5. általa adott értelmezése (13. s kv. 11.) sem egészen kifogástalan; végre felállít egy a maga általánosságában nyilván tarthatatlan elvet, azt t. i., hogy rendkívüli füst stb. által okozott alkalmatlanságok, károk miatt nem petitorius keresettel, hanem b i r t o k-h á b o r i t á s i keresettel kell a szomszédnak fellépnie (akkor is, ha a füstnek egyenes bevezetése és általában közvetlen behatás, megfelelőleg birtokháboritás nem is forog fenn ?), azonfelül a birtokpereket egy helyes eszmének igen szerencsétlen formulázását tartalmazó következő szavakkal jellemzi, «azok jogügyeknek nem tekinthetők... sőt elintézésöknél jogi kérdéseket figyelembe venni sem szabad* (35. 1.). Katona Mór A szomszédjog (különlenyomat a Jogtud. Közlöny-bői; Budapest, 1882). Az értekezés a szomszédjog nehéz alapkérdéseinek egynémelyikét tárgyalja, lényegileg ugyanazokat, mikkel gyakrabban érintett remek értekezésében Ihering is foglalkozik, kivált a következő kettőt: már magában jogellenes-e oly tulajdon használat, melynek egyedüli czélja a szomszédoknak boszantása vagy károsítása ? €s hol keresendő a jogát gyakorló tulajdonos által előidézett káros áthatások jogosságának