Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

A váltójog nemzetközi egyenlősítése és az 1885. évi antzverpeni congresrus. Dr. NAGY FERENCZ kolozsvári egyetemi tanártó). A váltó keletkezési történetét tudvalevőleg nagy homá'y fedi, sőt a legújabb kutatások megingattak oly feltevéseket is, melyek eddig megdönthetlen valóság gyanánt vétettek. Az az egy tény azonban két=égtelennek látszik, hogy a váltót a nemzetközi forgalom szükségletei hozták létre és fejlesztették ki. Az első ismeretes váltók a 13. és 14. századból, melyek kivétel nélkül különbséget tartalmaznak a kiállítási éz fizetési hely. a váltóért adott s a váltóban kikötött pénznem között s mindazon tudósítások, melyeket a középkorból a bankárok műveleteiről, a kereskedők üzleti összeköttetéseiről, az olasz és franczia vásárokról olvasunk : egyaránt e mellett bizonyítanak. Az elég nagy számban reánk maradt, bár folytonos kiegészítést nyerő forrásokból azt is tudjuk, hogy a váltót meghatározó jogszabályok mindaddig, mig azok kizárólag a különböző nemzetek egymással érintkezésben álló kereskedők szokásaiban és ezeket szentesítő statútumaiban nyertek kifejezést, nagyban és egészben véve mindenütt egvenlők valának ; hogy a váltójog, történetének ezen első korszakában, valósággal egyetemes jog volt. A váltó később sem szűnt meg soha nemzetközi forgalmi eszköz lenni, sőt a nemzetközi összeköttetések szaporodásával a váltó nemzetközi szerepe annyira megnőtt, hogy azt ma a világforgalom fokmérőjéül tekinthetjük. Annál inkább változott ellenben a váltójog képe. Ugyanazon mértékben, a melyben a váltójog megszűnt puszta szokásjog lenni s az egyes államok törvényhozásai által szabályoztatott: egyetemes jellege is megszűnt s lett belőle ép oly particularis jog, mint bármely más, sokszor nagyobb eltérésekkel, mint oly jogágak, melyek kiváltképen nemzeti szokások és befolyások alatt fejlődnek. Ebben az alakulásban bizonyára nagy része volt azon körülménynek, hogy a váltó mindinkább a belső nemzeti hitelszükségletek kielégítésére is használtatott, a közönséges adóslevél szerepét is felvette. De kétségtelen dolog, hogy a jogalkotás módja már magában véve is befolyásolja a jogfejlődést, s a törvényhozási particularismusnak annyival inkább kellett a váltójog terén is különbségeket eredményezni, minél nagyobb mértékben járult