Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Egység és többség 27 czéljából sértetett meg-; s az ellenkezőt, ha a kitiltott személymás okból lépve át a tilalmat, azon területen, a melyen tartózkodnia nem szabad, egyuttal lopást is követett el. Egyáltalán az eszmei bünhalmazat legtöbb esete — a mint azt már fentebb is kiemeltem — két vagy több törvényszegésnek egy czélból való elkövetésére vezethető vissza, melyek egymásból folyólag követtelnek el, ugy hogy az egyik a másiknak kikerülhetetlen folyománya; vagy az egyik mellőzhetetlen eszköze a czélzott Törvényszegés elkövetésének. Nem hogy megszüntetné a czélzott törvényszegés a concursust és egygyé alakitaná át a több törvénysértést: épen ellenkezőleg, a czél közössége képezi az eszmei concursus egyik leggyakoribb elemét, ugy hogy sok esetben csupán az által jő létre az eszmei bünhalmazat, mert a két törvénysértést — melyek mindegyike szándékolt volt — egy czél foglalja át. Ezen nézetet állitja fel G 1 a s e r is, midőn azt mondja: »A z ujabb korban — s de lege ferenda — sok oldalról kétségbe vonatott a concursus idealis és realis közötti megkülönböztetés jogosultsága; ennek s a mellette felhozott indokoknak súlya nem tagadható; mindazonáltal már az anyagi jog szempontjából is felvethető a kérdés: vajjon nem csekélyebb-e annak bünössége, aki tudva, hogy czélját csak kettős törvényszegés által érheti el, nem engedi magát vállalatától visszariasztani, mint annak bűnössége, a ki az ily czél általi minden összefüggés nélkül két izben daczol a törvény nyel. Ugyanezt fejezi ki Schütze a Zeitschrift für die ges. Strafrechtswissenschaft III. kötetének 88-ik lapján: »Nicht darin liegt der tiefere Grund dieser Billigkeitsüicksicht (a büntetés absorptiója B. T. K. 94. §. ) dass die eine strafbare Handlung in der andern stecke, sondern vielmehr darin. dass die Verübung mehrerer selbständiger Thaten, den beharrlicheren also intensiveren verbrecberischen Willen bekundet. Jede getrennte That he ischt die besondere Willensbestimmungsie zu begehen; die mehrmalige Überwindung der eigenen Widerstandskraft, durch die Fassung des Entschlusses und dessen Bethätigung, darf als Kennzeichen grösserer Verdorbenheit und Gefährlichkeit gelten. « Igen is, van különbség a között, hogy egy büntett elkövetésére határozza el magát valaki és ezen büntett véghezvihetése végett, ezzel egy folyamatban követi el az evégett szükségessé vált másik büntetendő cselekményt; és a között, hogy ma lop, holnap lop, rövid időre reá sikkaszt vagy rabol. Nem minden alap nélküli, több jogászunk által szokatlan erélylyel fenntartott azon érv, mely szerint a kérdéses esetben a tettes soha sem követett volna el laksértést, ha a csirkékhez másképen hozzá-