Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

só Csemegi Károly wird die Strafe des Hausfr iedensbruches durch die Strafe der Entwendung nicht absorbirt.« Es igen helyesen mondatik az emiitett legfelsőbb birósági ítélet indokaiban : »Über die Frage ob ein anderes konkurrirendes Delikt mit Strafe zu belegen sei oder nicht, bestimmt Art. III. (FeldpolizeiOrdnung) nichts: vielmehrist die se Frage nach den allgemeinen Grundsátzen iiber Konkurrenz zu e n t s c h e i d e n.« A felhozottak után nincs többé mit mondanom. Azon tanr hogy az emiitett esetben concursus forog fenn, az elmélet és a gyakorlat érvei, a törvény elve és rendszere által, s ezenfelül a legkiválóbb tudósok egybehangzó véleménye által támogattatik. Egyeznek e vélemények és az ítéletek abban is, hogy a czélnak egy másik büntetendő cselekményre irányzása annak szándékos voltát, és igy büntetendő minőségét nem szünteti meg. Ennek kimutatását tűztem ki feladatomul : ezzel bevégezhetném a Curia elvi határozata után különben is fölösleges munkámat. De nem hagyhatom érintetlenül a kérdés másik részét sem, azt t. i. : hogy eszmei vagy anyagi halmazat állapitan d ó-e meg? E téren nincs kizárva a vita, ez iránt a legjelesebbek sem jöttek megállapodásra, s az ellentétek egész özöne áll a jogász előtt. Curiánk az eszmei bűnhalmazatot állapította meg, mely nézetet én is a magaménak vallom, s hozzá teszem, hogy mindekkoráig nem találtam a literaturában oly nyomatékos érvet, mely ebbeli meggyőződésemet megingathatta volna. Azt kétségbe vontam mindig, hogy a czél azon hatálylyal bírjon, melyet annak az ellennézetüek tulajdonítanak; de nem állítottam és nem állítom, hogy a czél criminalisticailag teljesen értéktelen elem lenne. Eltekintve a súlyosító és az enyhítő körülményektől, ez elem a concursus kérdéseiben döntő hatással bir, s általa eszközöltetik, hogy két vagy több büntetendő cselekmény között nem ugyan egység i, de egyesítő kapcsolat jöjjön létre. Ha A. azon czélból, hogy a párviadalra való kihívásnak megfelelhessen, a kitiltó rendeletet megszegi és a tiltott területen párviadalt ví: az ok, a mely végett a kitiltó rendeletet megszegte — a párviadal, a czél, melyet e rendelet megsértése által elérni akart, a párviadal vívhatása lévén : ezen esetet — mint láttuk — G 1 a s e r az eszmei bűnhalmazat közé sorozza, és pedig helyesen. Nem lehet kifogás alá venni azon érvelésének helyességét sem, mely szerint a contrario felállítva a tételt azon következtetésre jut: hogy az esetben, ha a kitiltó rendelet megszegése nem volt összefüggésben a párviadallal, mindkét törvényszegés önálló levén, az anyagi halmazat esete áll elő. Ugyanezt kell megállapítani, ha a kitiltó rendelet lopás