Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

^4 Csemegi Károly s é k, minthogy a tettes e z e k m i n d e g y i k é t s z á n­dékosan vitte véghez.« Továbbá: «Azon körülmény, hogy a tettes egyidejűleg és nem külön­böző időben követett el több törvénysértést, és hogy csak egy, nem több izben vált tevékenynyé : nem eredményezheti, hogy a törvénysértés egy törvénysértéssé legyen; valamint azon körül­mény, hogy a lettes czélja csupán egy volt, nem akadályozhatja, hogy mindegyik törvénysértés mint magában is büntetendő cselek­mény jelentkezzék ; mert a szándék mindegyikre volt irányozva, és mindegyik — habár ugyanazon — mindazonáltal szándékos cselekvőség által hajtatott végre.» (Haelschner I. k. 672. 1.) Egy electro-galvanicus gép tólta-e vádlottat és feszitette vagy vonta össze idegeit és izmait, midőn a kamra zárjának cso­magát feloldotta ? midőn a további müveleteket megtéve, a kam­rába bement ? Avagy tudatosan és akarva végezte-e ő maga mindezt, s vitte véghez mindez után a lopást ? Haelschner szerint is ez az egyedüli kérdés. Ha igen : meg van a halmazat ! Mintha csak B u r i-nak szavait ismételte volna, a kinek a concursust illető'eg igen messze menő tanát egyébként nemcsak nem osztja, hanem már kiindulási pontját is visszautasítja; de aki a fennforgó kérdést illetőleg Hálschnerrel megegyezőleg állítja fel azon irányadó alapfeltételt, mely szerint : «Csak a törvény képezhet két, magában véve önálló tényálladékból (laksértés és lopás) egy egységet, az által, hogy azokat egybefoglalva egy magasabb szempont alá he­lyezi (delictum complexum) vagy ahol ezt nem teszi, legalább világos felismerésre hozza, hogy mindkét tényálladékot csupán egy büntetés­nek veti alá. De teljesen lehetetlen ezen több jogsértésnek egy magasabb szempont alá helyezésére az alap kijelölését a tet­tesnek a több bűntett által elérni óhajtott czéljától, a tettes tet­szésétől függővé tenni. Az pedig, hogy a kettő egy legyen, még kevésbbé függhet az ő akaratától, a mint e szerint az sem, hogy a törvény szerinti azon tényálladékok többsége, melyek egyéb­ként sem foglalhatók egy magasabb egység alá, büntető szem­pontból mégis csupán mint egyetlen tényalladék jöjjenek számí­tásba. « Ezekhez nincs mit hozzá tennem. A kettő nem lehet egy, ha csak a törvény nem teszi azzá, vagy eziránti akaratát »más­ként nem hozza felismerésre« ; ez esetekben — mint fenntebb kimutatni iparkodtam —• egyúttal gondoskodik arról is, hogy mindkét elemnek megfelelő legyen a retributio. Azért, mert a tolvaj lopni is akar és az idegen lakba is besompolyogni, avagy hogy lophasson, azért sompolyog be az idegen lakba: a B. T. K. 332. §-a még nincs eltörölve ; a laksértés még nem lesz büntetlen cselekmény. A tol

Next

/
Oldalképek
Tartalom