Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]

6 HALMÁGYl SÁNDOR megyéből, de a Tripartitum szerint igazgatták tovább is megyéjöket. A másik adat ez: Tudjuk, hogy a magyar birtokjog érvénye az úgynevezett beiktatás (introductio) törvényes megtörténtétől függött. S tény, hogy a török hódítás törvényszerűnek nem ismertetvén el, a magyar király ép ugy adományozta vagy esetleg a a fiscus foglalta el a magánbirtokokat a török uralom alatti területen, mint a saját uralma alatt maradt részekben ; ámde ilyenkor a beiktatásra kiküldött királyi és káptalani vagy konventi személyeket mindig veszély fenyegette, hogy a törökök által elfogatván, rabokul hurczoltatnak vagy le is gyilkoltatnak. A törvény tehát megengedte, hogy a beiktatás ne okvetetlen a hely szinén, hanem ahoz közelebb eső valamely biztos helyen történhessék, s innen származott aztán a »hosszú kézzel végrehajtott beiktatás« rendszere. A szellem, mely a magyar intézmények fentartásával folytatta a küzdelmet, kimerithetlen volt az önvédelmi eszközök leleményes feltalálásában. Az akkori társadalom ott is, a hol a föld kisiklott lábai alól, nem mondott le arról, hanem a jogélet fonalaival fűzte magához továbbra is. Több mint phrasis az, hogy az akkori társadalom — a nemesség, mert az volt akkor a társadalom — a létérti küzdelemben egyik kezében karddal, másik kezében ama törvénykönyvvel küzdött a nemzeti megsemmisülés ellen. S a szellemi fegyver, az a mi öreg codexünk, megtette az ő jó szolgálatait egy derék nemzedék kezében, mely ahhoz görcsösen ragaszkodott. Hiába dühöngött a világtörténelmi orkán, hiába robbant hazánk társadalmával együtt háromfelé, hiába szűnt meg a részek közt a földirati, illetve politikai kapcsolat: mindenütt ugyanaz a törvénykezés, azonos örökösödés, azonos jogérzet és jogrend maradt meg, a mint azt Werbőczi codexe irányozta. S az élet képe, a magyar társadalom belélete és alakzata, az események súlyos gördülései alatt rendülő magyar világ egész configuratiója bámulatos módon ugyanaz maradt, a mi volt a mohácsi csata előtt. És az maradt aztán nemzedékről nemzedékre háromszáz évig — 1848-ig. A harmadik nagy történelmi fordulat, mely a magyar társadalmat s hazai jogrendünket megrázkódtatá, az 1848-diki, mely közjogi, modern kormányzati és társadalmi radicalis reformokkal jött