Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 5. szám
A MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA KÖZT LÉTEZŐ ÁLLAMJOGI VISZONYRÓL 415 valamint az álladalmi számadásoknak és az évi pénzügyi kezelés eredményeinek megvizsgálása a birodalmi tanács közreműködése mellett lesz eszközlendö.« A birodalmi tanács e kiterjedt hatásköre mellett »közös tárgyalásnak akkor is lehet helye, ha azt a birodalmi tanács hatásköréheznem utasított tárgyakban az illető országgyűlések óhajtanák vagy javaslatba tennék «. Habár az októberi diplomában a birodalmi tanács hatásköréhez tartozó ügyeknek egész hosszú sora névszerint volt felemlítve, mégis kényelmes kibúvót hagytak a hatalom részére a diplomának következő általános szavai: »mindazon törvényhozási tárgyak, melyek valamennyi királyságainkkal és országainkkal közös jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak« ; mert az idézett kifejezés után következik a »különÖsen« szó, melylyel mintegy kifejeztetett, hogy itt csak a fontosabb ügyek soroltatnak elö, s azután az egyes, közös jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkozó törvényhozási tárgyak nevezetesebbjeinek felsorolása. Nem lévén tehát szabatosan és minden kételyt kizáró módon meghatározva a fentebb idézet, kifejezés, azt a központi kormány vitás esetekben egészen tetszése szerint magyarázhatta s a kifejezés általánossága miatt bármiféle ügyet olyannak állithatott volna, mely a birodalmi tanács hatásköréhez tartozik. De különben is az októberi diplomát, mely az ő Felsége uralkodása alatt álló összes királyságok és országok részére központi parlamentet létesített s igy Magyarországot államiságának egyik leglényegesebb attribútumától fosztotta volna meg, mely nem tett eleget az alkotmányosság igényeinek sem, a magyar nemzet nem fogadhatta el alapul állami életének újból való megalkotásánál. Az 186i-ben Összehívott országgyűlés a jogfolytonosság elvéből kiindulva, az 1848-iki alapot tartotta szem előtt s az alkotmány teljes visszaállítását követelte. A kiegyezésnek eddig leginkább az ellentétes kiindulási pontok állottak útjában. Egyrészről "k jogvesztés, másrészről a merev jogfolytonosság volt a kiindulási pont; de mig most az előbbi feladta álláspontját, mert Magyarország alkotmányosságával s a múltban tényleg elfoglalt államjogi helyzetével ellentétben állott, addig az utóbbi továbbra is szigorúan ragaszkodott a magáéhoz. Azonban az országgyűlés 1866. július 26-án fel lön oszlatva. A háború után folytatott alkudozások 1867-ben kölcsönös megállapodásra vezetvén, létrejött az Ausztria és Magyarország közti közjogi kiegyezés s illetőleg létrejöttek az azt tartalmazó 1867. deczember 21-iki osztrák törvény s a magyar I867 : XII. t.-czikk, a melyek megállapítják egyfelől Magyarország és az ausztriai örökös tartományok közt a pragmatica sanctióból folyó közös ügyeket, másfelől pedig szabatosan meghatározzák ezen ügyek elintézési módját s ez által egyszersmind befolytak Magyarország államjogi állásának szabatosabb meghatározhatására is.
