Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

4I2 DR. SZABÓ GYULA Nem idézte elő ezen unió per novationem állapotát Ferencz császár és magyar királynak azon intézkedése sem, hogy 1804-ben a német császári czím helyett az ausztriai császári czímet vette fel, s igy az 1815-iki bécsi congressus sem értette és nem is érthette bele Magyarországot a »Conféderation Germanique«-ba. Az unió per novationem ellen bizonyit magának a pragmatica sanctiónak, az I741 : VIII., 1791 : X. és XII., 1827 : III. stb. törvényczikkeknek világos tartalmán kivül továbbá azon tény is, hogy a közös uralkodóban az osztrák császár és a magyar király személye jogilag külön van választva ; személyazonosság mellett is jogilag más a souverain Ausztriában és más Magyarországon úgyannyira, hogy van eset, midőn e két személyiség még névleg is különbözik egymástól, mert pl. Ferdinánd mint ausztriai császár I-nek, mint magyar király V-nek neveztetett. Az unió per novationem ellen bizonyit továbbá azon tény, hogy midőn 181 i-ben Ausztria zilált pénzügyi viszonyainak javítása s a nagy mérvben felszaporodott és fedezetlen papírpénznek beváltása czéljából 211 millió forint értékű úgynevezett váltóczédula bocsáttatott ki, Magyarország felszólittatott, hogy ebből 100 millió forint értékűt vállaljon magára; a minek teljesítését azonban a magyar országgyűlés határozottan visszautasította, mi lehetetlen lett volna, ha Magyarország az ausztriai örökös tartományokkal egységes államot képez. Ellene bizonyit továbbá azon tény, hogy L, illetőleg V. Ferdinánd 1848. deczember 2-án a trónról, Ferencz Károly főherczeg pedig ugyanekkor az öt megilletett trónörokösödési jogról lemondván, ezen lemondási okiratokban csakis az ausztriai császári s nem egyszersmind a magyar királyi trónról való lemondás is említtetik, mi Magyarország függetlenségével és önállóságával ellenkezvén, az 1867 : III. t.-czikknek 2. §-a minden ebből vonható hátrányos következmények ellen óvást tesz, 3. §-a pedig jövőre nézve határozottan kimondja, hogy minden ezentúl bekövetkezhető trónlemondás Magyarországnak — mint alkotmányánál fogva önálló és független országnak — külön értesítése mellett s alkotmányos hozzájárulásával történjék. Nem említve a kiskorú király gyámságának viselésére az ausztriai örökös tartományokban és Magyarországon mindig fennállott eltérő intézkedéseket; mellőzve azt, hogy nincs valóságos összállamterület, mert az 1867. deczember 21-iki osztrák törvény 11. §-ának c) pontja szerint az ausztriai államtest területi változásai felett egyedül az ausztriai államhatalom orgánumai vannak jogosítva határozni, minek az unió per novationem mellett nem lehet helye : még csak azt kívánjuk felemlíteni az unió per novationem ellen, hogy a trónöröklésre jogosított utód az 1723: II. t.-czikk 9. §-a szerint, hogy törvényes magyar királynak tekintethessék, köteles volt magát — és pedig az 1791 : III. t.-czikk világos rendelkezése szerint az elhunyt király halála napjától számítandó hat hónap