Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

A KÁRTÉRÍTÉS TANÁNAK ALAPVONALAI 397 esetben mindkettő vagy azoknak csak egyike foglaltatik-e az érdekmegtéritésben, ez attól függ, vájjon a károsító ténykörülménynek hatása mindkét irányban vagy azoknak csak egyikében érvényesült, azaz vájjon a károsított csak tevőleges kárt szenvedett vagy egyszersmind várható nyereség vonatott-e el tőle. Sőt lehetséges az is, hogy a károsító ténykörülmény csak ez utóbbi irányban hat a károsított vagyoni helyzetére, mely esetben tehát az érdekmegtérités csakis az elvont hasznot fogja tartalmazni. 30 Gyakorlatilag az érdek-megtéritési kötelezettség körül első sorban azon kérdés merül fel, vájjon a kártokozó körülmény valakit kártérítésre kötelezi-e ? Ezen kérdésnek tüzetes tárgyalása feladatunk körén kívül esik. A második kérdés az, hogy az érdeknek melyik faja forog fenn a károsító ténykörülmény folytán: csak tevőleges kár-e vagy elvont haszon vagy mind a kettő ? Harmadszor, rendesen szükséges lesz a megsemmisített vagy elvont vagyonérték becslése. Ezen becslés mindig pénzben történik, miután az érdek, mint a kártérítésnek tartalma, csakis pénzben téríthető meg. Ennek szüksége nem forog fenn akkor, midőn a károsító ténynek káros következményei csak valamely meghatározott pénzösszeg elvonásában vagy elvesztésében állanak. 31 Az előadottaknál fogva helytelennek tartjuk azon felfogást, 32 mely az elvont dolog természetbeni visszaadása esetében szintén érdekmegtéritésről szól. Az érdekmegtérités ez esetben csak az elvont gyümölcsökre és hasznok valamint az időbeli érdekre irányulhat, de maga a dolog visszaadása (restitutio) az érdek fogalma alá nem vonható. Az érdek fogalmának helyes megállapítása szükségessé teszi annak egy rokon fogalommal, a dologérték (pretium rei) fogalmával való összehasonlítását s a két fogalom közti különbség feltüntetését. A dologérték (pretium rei, aestimatio rei) valamely dolognak pénzben kifejezett azon értéke, melylyel az a forgalomban általában, azaz mindenkire nézve egyaránt bir. Általában a dologérték azon vételárban találja kifejezését, mely a dolognak eladása útján a forgalomban elérhető. Különösen pedig a kereskedelmi forgalom tárgyát képező dolgokra (árúkra) nézve ezen érték bizonyos elfogadott szabályok, t. i. az efféle dolgok felett kötött vételi ügyletekben elért vételárak átlaga szerint állapittatik meg s piaczi árnak neveztetik. 80 Mommsen i. m. 12. 1. :!' Nummis depositis iudicem non oportere in ütem deferre ut iuret quis, quod sua interfuit, cum certa sit nummorum aestimatio : nisi forte de eo quis iuret quod sua interfuit nummos sibi sua die redditos esse. 1. 3. D. de in lit. iur. (12, 3). 32 L. Mommsen i. m. 14. 1.