Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

396 DR. RADDA IGNÁCZ öszszeríí akarata irányadó, mindazonáltal ezen esetekben is rendszerint az érdekmegtérités fogja a kötelem tartalmát képezni. 27 Ugyanez áll azon esetekre nézve is, melyekben végrendelkezés alapján kártérítés képezi a kötelem tartalmát. 2. Azon csoportban, melyben a kártérítés valamely kötelem másodlagos tartalma, a kártérítési kötelezettség előfeltétele, hogy az adós a kötelemből folyó eredeti kötelezettségének ú6y a mint a szerződés tartalma megkívánja, részben vagy egészben eleget nem tett. További előfeltétele, hogy a teljesítés ne olyan ok miatt maradt legyen el, mely az adóst minden kötelezettsége alól felszabadítaná. Ezen csoportba esnek a dologi keresetek is, midőn általuk a követelt dolog és járulékai helyett kártérítés követeltetik .28 3. A kártérítési kötelezettség tartalma. a) Az érdek (quanti interest), a tevőleges kár (damnum emergens) és elmaradt haszon (lucrum cessans). Dologérték (pretiiim rei). A vagyonbeli károsítás esetében a kártérítési kötelezettség tartalma csak az okozott kár teljes kiegyenlítésében állhat. Azt pedig, hogy a károsító körülmény folytán beállott kár teljesen kiegyenlítve van, csak akkor mondhatjuk, ha a károsított vagyoni helyzetében a károsító körülmény következtében beállott roszabbodás jóvátétetik, azaz, ha a kárositottnak azon különbözet téríttetik meg, mely a károsított jelenlegi s a károsító körülmény beállta előtti vagyoni állapota között mutatkozik. Ezen különbözet érdeknek (quanti interest, id quod interest) neveztetik. A károsító ténykörülmény károsító hatása kétféle irányban nyilatkozhatik. Először azon irányban, hogy a károsított már meglevő vagyonértékében tényleges veszteséget vagy értékcsökkenést szenved ; másodszor azon irányban, hogy a dolgok rendes folyása szerint bizton várható nyereség a kárositottól elvonatik. A károsítás és károsodás ezen két vonatkozásához képest az érdeknek is két lehetséges alkateleme különböztethető meg, t. i. először a tevőleges kár (damnum emergens vagy damnum positivum) és az elvont haszon (lucrum cessans vagy damnum privativum). Ezt fejezik ki a római jognak következők szavai: » ... in quantum mea interfuit: id est, quantum mihi abest, quantumque lucrari potui.« 29 Az érdeknek emiitett két alkatrésze azonban az érdek megtérítésének csak lehetséges terjedelmét képezik. Hogy az összerü 27 Savigny, System V. 454. 1. -9 L. Mommsen i. m. 8., 9. 1. Seuffert, Archív XXL, 213 : »aus den in den Quellén vorkommenden allgemeinen Aussprüchen (arg. const. 5. de sérv. (3» 34) 1- 5- § 3- — 6- D. si usufr. (7, 6) lasse sich erkennen, dass mit dem gedachten petitorischen (dinglichen) Klagen auch der Schadenersatz verfolgbar sei«. V. ö.. Jhering, Schuldmoment im röm. Priv. Recht. 25—27. 1. 29 L. 1. 13. pr. D. ratam rem. (46, 8).