Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]
Menedékjog és kiszolgáltatás. Dr. BALLAGI BELÁ-tól. Első közlemény. I. Történeti nyomok. Nem kell éles tekintet annak megfigyelésére, hogy a mai államok alapját tevő nemzetiségi eszme — bár nem mindenütt—uralma tetőpontjáról hanyatlani kezd. Főleg nyugaton előre veti árnyékát az a társadalmi szervezet, mely a gazdasági és általános emberiségi érdekek szolgálatára van első sorban hivatva. Az idők jelei, melyek ezt mutatják, nem hiányoznak. Számos, részint gazdasági részint általános emberiségi érdek oly közösségbe vonzza a nemzeteket, mely, ha nem bontja is meg az állami határokat, mégis azokon túl terjeszkedik. A polgárosodott országokat a vasúti hálózat tartja össze; a kereskedelmi forgalom szerződésekkel van biztosítva; a szegényügy nemzetközi megállapodások utján van rendezve. Szóval, a közigazgatás számos ága egyöntetű nemzetközi szervezés tárgyát képezi. Ez oknál fogva érdemel figyelmet a bűntettesek kiszolgáltatásának s a menedékjognak kérdése is, melylyel foglalkozni kívánunk, mint oly intézmény, mely a nemzetek között hatalmas kapcsot képez a közöseknek elismert igazságszolgáltatási érdekek lánczolatával. De a menedékjog intézményének egy más szempontból is mivelödéstörténeti jelentősége van. A liberalismus elve diadalmaskodik abban, midőn a politikai tettesekre nézve elvettetvén az egyoldalú államjogi és büntetőjogi felfogás, a históriai nézpont érvényesül, s igy nemzetközi oltalomba vétetik a politikai haladás, akkor is, midőn az megrázkódtatások és áldozatok árán tör magának utat. A tudomány számos kifejezése idővel eltérő vagy legalább tágabb értelmet vesz föl. Ily átalakuláson ment keresztül az a fogalom is, melyet a menedékjog kifejezésével jelölünk. A menedékjog mai értelmében az állam feladatát és kötelességeit szabályozza oly egyének iránt, kik idegen államból s annak fenyítő hatalma elől menekültek területére. És mi az államnak e feladata és kötelessége ? E kérdésre csak akkor felelhetünk, ha tisztába jöttünk az iránt, vajon az állam büntető hatalmának vannak-e és minő térbeli korlátai? Kiterjed-e az állam fenyítő hatósága oly tettekre is, melyek területén kívül követtettek el ?
