Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó [tárgyaló?] részére

TÖRVÉNYK". TERVEZETÉNEK A KÖTELMI JOGOT TÁRGYAZó RÉSZÉRE 127 II. fejezet. Kiadási szerződés. (Forr.: ktv. 515 — 521., 524—533. — közvetve dr. 656-8., 660-4., 666., 667 — 674; dr. 665.) A dr. javaslatból közvetlenül származó 562. § 2. bek., 563. §, 565. § 2. bek. és 568. § 2. bek.-tői eltekintve, az egész szelvény a ktv. II. R. VIII. ez tartalmának csaknem változatlan ismétlése; azért néhány rövid észrevételre szoritkozhatom. Az 564. §. a szerződés teljesítésében vétlenül akadályozott kiadót a tiszteletdíj fizetésének kötelezettsége alól, nyilván méltányossági tekintetekből, feloldja, »ha a szerző a munkát ugyanazon feltételek mellett más kiadónak á t a d t a« ; ámde az igazi méltányosság követelményei szerint nem volna szabad a kiadás érintett kötelezettségének feloldását a szerzőnek önkényétől függővé tenni, hanem olykép kellene rendelkezni, hogy a kiadó felszabadul, ha a szerző a munkának ugyanazon feltételek melletti kiadására kész kiadót talált. [A dr. 667 is mondja: »wenn der Autor einen andern Verleger ...gefunden ha t<', és a szász 1146.. . »f i n d e t«). Minthogy a kifogásolt § lényegileg megegyez a ktv. 528. §-val, az ált. magánjogi törvénykönyv életbeléptetése alkalmával ez utóbbi §-t is megfelelően módosítani kellene. Különösen veszi ki magát az 565. § első bekezdésében, hogy a szerző mellett az ő jogutódjai is említtetnek A tervező tán csak nem akarja velünk elhitetni, hogy a szerzőt, kinek valamely munkája az átadás előtt véletlenül megsemmisül, a veszteség feletti búja rendszerint sírba viszi vagy öngyilkosságra ragadja? De nem, az 1. bekezdés meglepő szerkezete egyszerűen azon körülményre vezetendő vissza, hogy dr. Apáthy, felvéve abba a ktv. 531. §-nak 1. pontját, ugyané § 5. bekezdését, mely tekintettel a 2. pontra (»ha a szerző a munka befejezése előtt meghal«...) a jogutódokról is megemlékezik, változatlanul ragasztotta hozzá. III. fejezet. Alkuszi szerződés. (Forr.: dr. 675 — 8.; osztr. 879. ktv. 535.) A ktv. 555. §-a következőkép rendelkezik: »az alkusz, a mennyiben a felek által az ellenkezőre feljogosítva nem lett... titoktartásra köteleztetík« ; az átültetésnél következő szerkezetet adott tervező ur e rendelkezésnek »a felek ellenkező megállapodása hiányában stb.« Ez határozottan reformatio in pejus! mert a feleknek megállapodásához ^vagyis egymásközti megegyezéséhez az alkusznak mi köze sincs.