Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

AZ ANIMUS DOMINI BIRÁLATA 117 Ilyen volt a tan állása, midőn Savigny a maga korszakot alkotó kezdőművével (»Das Recht des Besitzes«l a szellemeket új mozgásba hozta. A Leyser tanával szemben, mely a Theophilus ából alig hagyott hátra valamit és a birtokvédelmet a b i r 1 a 1 á s minden esetére kiterjesztette, Savigny minden erélylyel hangoztatta ismét az animus domini kellékét. Birtok — szerinte — a tényleges hatalombantartás csak oly akarat mellett, »minővel rendszerint a tulajdonos bir«. 15 E meghatározás ellenhatás volt a Leyser mindent átölelő detentori védelmével szemben. Savigny a birtok külső terjedelmét a Cujacius mértékére vezette vissza. De ezzel felelevenedtek mindazon aggályok és ellenvetések is, melyekkel a francziák birtokfogalma a 17. és 18. századbeli német iróknál találkozott volt: a G i p h a n i u s és S t r uvius vitája megújult. 16 A Savigny animus domini-ja ellen fel lehetett hozni azt, mit Giphanius a Cujacius »opinio domini«-ja ellen hangoztatott: hogy az a zálogbirtokos, emphyteuta, precarista és sequester eseteire nem illett. Mindezek Savigny szerint is birtokosok, a nélkül, hogy a birtokolt dolgot sajátul birni akarnák. Savigny maga is kivételekü1 ismeri el ez eseteket, 17 és e kivételeket ugy magyarázza, hogy a tulajdonos ezen esetekben a m a g a birtokát mások által gyakoroltatja, hogy tehát a zálogbirtokosnak, stb. birtoka van ugyan, de nem a saját, hanem a tulajdonos birtoka. 18 A további ellenvetésre, hogy hiszen a birtok Savigny szerint nem jog, hanem tényleges állapot, és hogy tényleges állapotok nem vihetők át egyik személytől a másikra, mint a jogok: azt feleli Savigny, hogy »possessio non tantum corporis sed et juris est«, 19 hogy a birtok e részben ismét nem tény, hanem j o g. Kézenfekvő az ellenmondás, mely e conceptióban, rejlik. Savigny egész birtoktana — daczára annak, hogy a könyv czíme »Das Recht des Besitzes« 20 másra vall — a birtok ténybeli fogalmán nyugszik. Birtokos szerinte nem az, ki a birtokra jogositva van, hanem az, kiben a physikai hatalom egy bizonyos subjectiv akaratelhatározással (animus domini) egyesül. Ha pedig ez igy van: ugy a jogszabály nem teremthet birtokot ott, a hol ama ténybeli előzmények 15 Savigny Besitz 110 1. v. ö. Arndts Pand. § 135. Windscheid Pand. 149. §. Brinz Pand. § 135. Randa Besitz 10. k. 1. 369 k. 1. 16 L. a következőhöz: Savigny § 9, Randa Besitz § 12. Vangerow § 200, Windscheid § 149, 7. jegyz. és jelesen: R u d o r ff jegyzetei Nr. 39, 86, Meis cheider § 3—4. 17 Besitz § 9 és § 23—25. 18 Besitz 119 k. 1. 246, 282 k. 1. 19 1. 49 § I h. t. 20 Helyesen jegyzi meg Jhering (Carl Friedr. v. Savigny Jahrb f. Dogm. V. köt. 366. 1. ), hogy e könyv czíme sehogysem illik tartalmára.