Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

AZ ANIMUS DOMINI BIRÁLATA 115 tak közül a záloghitelező, a precarista és emphyteuta is egyenes birto­kosok. De a glossa, midőn ezeknek birtokát elismerte, nem tagadhatta meg a birtokosi minőséget a colonus ad non modicum tempus, sőt az usuarius és usufructuariustól sem. 5 Sőt az összes többi detentorok is, kik a dolgot saját érdekükben birják, mint a bérlő, a haszonbérlő, a haszon­kölcsönvevö, 6 védetnek birtokukban, ha nem is interdictumokkal, de a biró saját jogánál fogva: »officio judicis«. 7 Igaz, hogy az usu­arius és usufructuarius más helyeken megint mint juris possessor fordul elő. 8 De a nézet, hogy ezen idegen dologbeli jogosultak dologi birtoko­sok mégis mint »sententia verior et crebrior« emeltetik ki. 9 A 1 c i a t u s és Z a s i u s, a tizenhatodik század jogtudományának e reformatorai, igyek­szenek ugyan a cogitatio dominit, mint a birtok lelkét, ama detentori birtokvédelemmel szemben ujabb érvényre emelni; A 1 c i a t u s tiltakozik az officium judicis fenti tulterjesztése ellen, Zasiusnak csak azon detentio birtok, mely mellett a detentor magát egyszersmind tu­lajdonosnak tartja. A possessio vitiosa neki »impropria possessio«, a precarista birtoka neki »possessio sterilis«. De azért ő ezen impropria és sterilis possessiót nemcsak, de az összes önérdekű detentorok birtokát is (az usufructuarius kivételével) elismeri, nem ugyan »ratione rei posses­sae«, hanem »ratione juris quod habent«, még a depositarius és commo­datariusét is »ratione commodati« és »ratione depositi«. 10 A francziajogtudomány a tizenhatodik században szintén visszamegy az »animus d o m i n i«-re mint a birtok megkülömböztető jelére. Kiindulva a Theophilus ismeretes mondatából: domini«, »animus dominantis« értelmében fogja fel: mint azon akaratot, mely szerint a physikai birtokomban levő dolgot sajátomkép akarom birni. Igy D o n e 11 u s szerint: possidere est rem corporalem affectu domini tenere i. e. pro sua, tanquam suam. Ehhez képest szerinte a colonus, a fructuarius, de sőt a zálogbir­tokos is nem »veri possessores«, minthogy ők a dolgot mint saját­5 Gl. non possit ad c. 4 de poss. Gl. ex contrario ad 1. 3. § 5 de poss. Gl. alieno ad 1. 13 pr. de usurp. 8 Ezen birlalókat ezentúl önérdekü birlalóknak fogom nevezni, ellentétben a helyettes birlalókhoz, kik a dolgot csakis a dominus érdekében tartják őrizetben mint a mandatarius, a depositarius stb. 7 Gl. facile ad 1. 19 pr. de petit, hered. Gl. incerti ad 1. 12 §, 2 de cond. furt. s Gl. ait praetor ad 1. I pr. uti poss. 9 Meischeider 114—116. 1. 10 Comment. in 1. I pr. § 1 de poss. in 1. 3 § 5 de poss. Nro 16, 22—33. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom