Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

AZ ANIMUS DOMINI BÍRÁLATA "3 actum. PaulusV. 2§ I Possessionem acquirimus et animo et corpore ; a n i m o utique nostro, corpore vei nostro vei alieno, sed nudo animo adipisci quidem possessionem non possumus ; retinere tamen nudo anim o possumus sicut in saltibus hibernis aestivisque contíngit. L. 3, § 11 poss. Saltus hibernos aestivosque animo possidemus, quamvis certis temporibus eos relinquamus. § 12 ib. Ceterum animo nostro, corpore etiam alieno possidemus, sicut diximus, per colonum et servum. Nec movere nos debet, quod quasdam etiam ignorantes possidemus, Ld est, quas servi peculialiter paraverunt ; nam videmur eos eorundem et animo et corpore possidere. L. 1, § 25 de vi (43, 16). Quod vulgo dicitur, aestivorum hibernorumque saltuum nos possessiones animo retinere, id exempli causa didici Proculum dicere ; nam ex omnibus praediis, ex quibus non hac mente recedemus, ut omisisse possessionem v e 11 e m u s, idem est. L. l, § 26 ib. Eum, qui neque animo, neque corpore possidebat, ingredi autem et incipere possidere prohibeatur, non videri dejectum, verius est ; dejicitur enim, qui amittit possessionem, non qui non accipitur. Gajus 4, 153. Quin etiam plerique putant, animo quoque retinere possessionem, quae nostro nomine a nullo teneatur, scilicet quoniam possidendi animo s o 1 o, quam semel adepti fuerimus possessionem, tantum retinere posse videamur. . . nec ulla dubitatio est, quin animo possessionem apisci non possumus. Micsoda ez az animus, mely a birtokhoz megkívántatik, miben, ál] a tartalma? A fonások e kérdésre sehol feleletet nem adnak, és az elnevezésből, melylyel ezen »birtokosi akaratot« illetik : animus, animus possidendi, animus possidentis, animus possessionis (1. 1 § 20, 1. 3 § 1 § 12, 1. 8, 1. 18 § 3 h. t. 1. 41 de seb. ered. 12, 1), afFectio tenendi, affectus possidendi, aífectus animi (1. 1 § 3, 1. 3 § 3 h. t. 1. 3 C. h. t.) sensus (consensus) accipiendi possessionem (1. 32 § 2 ib.) propositum possidendi (1. 18 § 3 ib.) sem lehet ezen akarat mibenlétére következtetni. Mindezen kifejezések nem mondanak mást, mint a mi magyar ^birtokosi akarat«-unk; ezen akarat pedig, a szó physikai értelmében »a dolgot birni«, azaz »birtokban tartank talál a detentorra csakúgy mint a jogi birtokosra : a puszta névből tehát nem okulhatunk. Sőt a források a detentor akaratára tényleg ugyanazon fenti kifejezéseket használják, mint a possessorra, ők a »birtokosi akarat« és »birlalási akarat« (mint egyátalán a »birtok« és »birlalás«) széjjeltartására külön kifejezést nem ismernek; szerintök a detentor is »intellectus possidendi«-vel bir: 1. 1 § 9 h. t. Ceterum et ille, per quem volumus possidere, talis esse debet, ut habeat i n t e 11 e ctum possidendi; — és a birlalás is possessio : 1. 1 pr. h. t. P o s s e s si o appellata est a sedibus quasi positis, quta 11 a tura liter tenetur ab eo, qui ei insistit; 1. 3 pr. h. t. possid e r i possunt quae sunt corporalia; ventris nomine, custodiae causa in possessio ne esse (1. 9. de rei vind. 6, 1. 1. 10 § 1 h. t) p o s s e s s i o rerum debitoris data creditori (1. 21 § 3 de fid et mand 46, 1) pro alieno possidemus rem pignori acceptam (1. 13 pr. de usuc. et usurp. 41, 3) és másutt. Ilykép a »birtokosi akarat-«nak meghatározása, melyet a római jogászok megtagadtak, sőt melyet állandó terminológiával sem segitet. tek elő, a későbbi tudományra maradt. És e meghatározáson nyolez Mayyar Igazságügy. 1885. XXIII. 2. 8