Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

112 DR. SCHWARZ GUSZTÁV »Nachlass am Erfordemisso des Aneigiiungswillens tritt anomaler Weise beim Erwerb durch Dritte ein« stb. Megforditva vannak esetek, melyekben az uralkodó tan »kivételesen« b i r 1 a 1 á s r ó 1 szol, daczára annak, hogy a birlaló személyében az animus domini megvan; ilyen többek közt a 1. 13. I). don. 30,, 5 hires esete (Sav. Besitz 306. 1. Puchta Vorles. § 148, Vangerow § 205 B'rin z Pand. 2. kiad. § 140,); ilyen azon szabály, miszerint a képviselő birlaló nem lesz jogi birtokossá, ha mindjárt az animus possidendit megragadja is, ha csak újabb contrectatiót nem követ el (Savi g n y 366. köv. 1. Kierulff Theorie d. gem.' Civilr: 398. köv. 1.); ilyenek a causa nélküli constitutum esetei (Exner Tradition T42 s köv. 1. Windsc'beid Pand. 155. § 8-a jegyz). Es ezen kivételek nem kimerítők. Számos más, említtetni ritkán vagy egyáltalán nem szokott oly eset mutatható ki a birtokszerzés, birtokgyakorlás és birtokmegszünés tanában, hogy a birtokakarat nélküli detentio jogi birtoknak minősíttetik és viszont a b i r t o k a k a r a 11 a 1 v a 1 ó detentiótól ezen minősítés m e gt a g a d t a t i k. A kísérletek, melyek ezen számos kivétel magyarázatára és amaz állítólagos*főszabály alá hozatalára tétettek, épen nem kielégítők. Mily számosak és mily elütök ama kísérletek, kimutatjuk a következőkben; valamint kimutatjuk, hogy ama kísérletek, nemcsak hogy meg nem fejtették, de teljes számmal fel sem karolták az összes kivételeket, melyek amaz állítólagos szabály mellett jelentkeznek. Plogy e kivételeket kimutathassuk, szólanunk kell előbb a szabályról is. Csak miután e szabály és ama kiegyezési kísérletek tarthatatlanságát kimutattuk, térhetünk át feladatunk positiv részére : ha ama szabály nem áll, ha a kivételek a szabályt használhatatlanná teszik, lehet-e és milyen m á s szabályt kivonni a római forrásokból? E feladat csak a forrásanyag elfogulatlan vizsgálata által oldható meg. I. A szabály története. Az u. n. leszármaztatott birtok« kivétele. A tétel, hogy a birtok szerzéséhez egy bizonyos külső, physikai állapoton kívül, melyet a források »corpus«-nak neveznek,1 valami »animus«, valami »akarat«, »szándék« — vagy a hogy az »animus« szót fordítani akarjuk — is szükséges, a római forrásokban ismételve fordul elő: L. 3, § I poss. (41, 2) »possessionem adquirimus et animo et corpore« 1. S Quemadmodum nulla possessio ádquiri, nisi animo et corpore potest, ita nulla amittitur, nisi in qua ulrumque in contrarium actum est. L. 153 § de R. J Feie, quibuscunque módis obiigamur. iisdem in contrarium actis liberamur, cum quibus actis adquirimus, iisdem in contrarium amittimus. Ut igitur nulla possessio adquiri, nisi animo et corpore potest, ita nulla amittitur, nisi in qua utrumque in contrarium 1 Mit kelljen a római birtoktan »corpus«-a alatt érteni ? e kérdés a jelen értekezésből ki van zárva. Utalok Jhering kifejtéseire: Grund des Besitzesschutzes (2. kiad.) 160 209. 1.