Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

A VISITATro CANONICA A MAGYAR EGYHÁZJOGBAN 91 mint az egyház legíübb kegyura, kezébe vévén a parochiák rendezését, egymást érik a királyi és helytartótanácsi rendeletek, melyek részint a visitatio megtartását sürgetik, részint útmutatást adnak annak mikénti eszközlésére, nevezetesen a parochiák rendezésére szükséges adatok beszolgáltatására. 55 A világi hatalom most már a királyi kegyúri jog alapján még nagyobb befolyást gyakorol a visitatio canonica gyakorlására mint azelőtt, a mi különösen abban nyer kifejezést, hogy a generális visitatiónál a világi hatóság közvetlen közreműködése válik szükségessé. A parochiák összeírását meghagyó rendeletek megállapítják azt is, hogy a visitatiónál az archidiakonon (homo dioecesanus) kivül megyékben a megyei, városokban a városi tisztviselő jelen legyen, sőt a földesúri hatalom alapján a földesúr vagy képviselője is meghívandó. Már III. Károly 1733. márczius 7-én kelt nagy fontosságú okmányában, melyben a parochiák rendezésére vonatkozó alapelveket kifejti, ezeket mondja: exinde necesse erit, ut archidiaconi vei horum vicesgerentes, adiuncto uno officiali comitatensi, reditus singularum ecclesiarum parochialium juxta tabellám praeannexam praevie examinent etc. 50 Ekkép jő alkalmazásba a visitatiónál a közbizonyság (legale testimonium). mely a visitationalis könyveket közokiratok erejével ruházza fel s az abban foglalt adatokat a világi hatóságok előtt is teljes hitelüekké teszi. A generális visitatióhoz különben, ha az a püspök kezdeményezésére foglal helyet, épen ugy mint azelőtt, királyi mandátum kívántatik. Világosan kimondja ezt Mária Terézia 1748. május 6-án kelt rendelete, melyről később fogunk szólani. 57 A visitatoriumok csak II. József korában tűnnek el végleg egyházkormányzati szervezetünkből, de mielőtt erre áttérnénk, szükségesnek látjuk, hogy a visitatio canonica jelentőségét a többi hitfelekezetekkel szemben is megismertessük. III. (A visitatio canonica és a protestáns hitfelekezetek. — A Leopoldina és a két Carolina resolutio hatása.) A katholikus egyház szempontjából a reformatio nem más, mint eretnekség, s a reformatio hivei, mint eretnekek, nem tekintetnek az egyház kebeléből végleg kilépetteknek. A kath. egyház maga mellett más 65 Lásd Helytartótanácsi rendeletek 1732. szept. 12., 1732. decz. 10. 1733. mart. 17., 1773. szept. II., 1747. július 29., 1753. május 17., 1766. február 25., 1777. Nr. 5545. stb. 56 Lásd még az 1733. mart. 17., 1747. jul. 29., 1753. máj. 17., 1766. jul. 14., 1769. aug. 31. 1785. Nr. 22, 644. sz. stb. helytartótanácsi rendeletek. 67 Lásd a 69. jegyzetet.