Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

194 DR. ZSÓGÖD BE.NÖ törvényen vag)' egyéb forráson nyugvó szabály — alkalmazok, épenséggel mellékes az, hogy az illető ügy netalán kereskedelmi ügy. c) Egyenesen határozó, más szóval actualis a kérdés egyedül a kereskedelmi szokásjog alkalmazása szempontjából. Mihelyest valamely ügyre nézve, és pedig akár azért, mert a kereskedelmi törvényben érintetik, akár egyébként, mert a kereskedelem fogalmi körébe vág, — abban concludálok, hogy az kereskedelmi ügy, ebből következik : hogy az arra vonatkozó szokás kereskedelmi szokás, és mint ilyen praecedál az átalános magánjognak, esetleg magánjogi törvénynek is (k. t. i. §.). De e tételnek több oldala van, miről alább (II. 4.) még bővebben. d) A kereskedelmi ügyek fogalmához dispositiót köt a magyar keresk. t. a 281. §.-ban, a midőn azt mondja, hogy »a törvényi és késedelmi kamatok kereskedelmi ügyekben a fizetendő tőke 6°/0-át teszik évenkint.« Ez is actualitás, mely azonban, ha szorosan veszszük, igen csekélyre olvad 22. é) Positiv rendelkezést kötött a kereskedelmi ügyek peripheriájához a német kereskedelmi törvény a könyvek bizonyító erejénél. Itt is azonban a magyar törvény másképen szól, azaz: mig a 281. §-ban -'- Az 1868 : XXXI. t.-cz. szerint »az uzsoratörvények eltörléséről* a törvényes kamatláb amúgy is 6°/o (2. §). Utalt erre a Tervezet is a 292. czikk indokolásában. Eltérésről tehát, szemben az átalános magánjoggal, legfeljebb ott lehet szó, a hová e t.-cz. hatálya ki nem terjed (Horvát-Szlavonorsz.), mire a Tervezet nem utalt. De ha erre gondolunk is, a törvényszövegben e szónak használata kereskedelmi ügyekben e helyett kereskedelmi ügyleteknél (német k. t. 287. cz.) csak igen kicsi különbséget jelent. Közöljük e részből ugy a magyar, mint a német szöveget : Magyar k. t. : 281. §. A törvényi és a késedelmi kamatok kereskedelmi ügyekben a fizetendő tőke hat százalékát teszik évenkint. Minden oly esetben, midőn a jelen törvény kamatfizetési kötelezettséget állapit meg. évenkint 6«/o kamat számitható. Német k. t. : Art. 287. Die Höhe der gesetzlichen Zinsen, insbesondere auch der Verzugszinsen, ist bei Handelsgeschaften sechs vom Hundert jahrlich. In allén Fallen, in welchen in diesem Gesetzbuche die Verpflichtung zur Zahlung von Zinsen ohne Bestimmung kder Höhe ausgesprochen wird, sind darunter Zinsen zu sechs vom Hundert jahrlich zu verstehen. Láthatólag a német szöveg itt két dolgot foglal magában: 1. dispositiót a kereskedelmi ügyletekből eredő ügyek körére; 2. öninterpraetatiót más a törvény által szabályozott kereskedelmi ügyekben. Ezzel a kereskedelmi jog egész kiterjedési köre át van karolva, kivéve a ker. törvényen kivüli kereskedelmi ügyeket. A magyar szöveg a 2-ikat a 2. bekezdésben szintén adja, mig az 1. bekezdés az »ügyek« szóval kiterjed ugy az 1., mint a 2. alatti, sőt a k. törvényen kivüli ügyekre is. Találóan helyteleníti Nagy Ferencz (141. § 1. jegyz.), hogy a 2. alatti ügyekre tehát a törvény kétszeresen mondja ugyanazt. Tényleg e felcserélése a fogalmaknak különbséget okoz azon területen, hová az 1868: XXXI. t.-cz. ki nem terjed : a ker. törvényen kivüli ügyekben. V. ö. alább II, 2. Okát e cserének a Tervezet nem adja. Ebben egyébiránt, hiven a némethez, a kezdet igy szólt: >> A törvényi és különösen a késedelmi kamatok . . .<> a mi jobb, tekintve, hogy a késedelmi kamat sem egyéb, mint törvényi kamat.