Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

KERESKEDELMI JOGUNK EGYNÉMELY ALAPFOGALMÁHOZ 195 ügyeket ad ügyletek helyett, itt (31. §.) ellenkezőleg ügyletekről szól ügyek helyett 23. Végre f) van a kereskedelmi ügyek fogalmának Magyar- és a társországok közt államjogi jelentősége is. De erről alább IV. alatt bővebben. Az actualitás eme kérdéseit a kereskedelmi ügyek körül ex asse csoportosítva nem találni Nagy Ferencznél sem. Mondani sem kell, mikép e hiány e tan előadásának nem a benső értékét, hanem legfeljebb a könnyebb megmarkolhatás érdekét érinti. A c) alatti pont körül azonban Nagy Ferencz felfogása érdemleg is eltérő, mint ezt alább II. 4., 5. és 6. alatt méltatandjuk. 2. Kereskedelmi ügyek körének szemléltetése. Fősúly volna a kereskedelmi ügyek előadásánál arra is fektetendő, hogy az olvasó mintegy az összességében szemlélhesse maga előtt azon ügyek körületét, a melyeket kereskedelmi ügyeknek tekintsen; és azután ez összesítéshez fűzni ama sarkalatos conclusiót — 1. imént c) — hogy tehát ezen ügyek azok, a melyek körül a netán létező szokás a köztörvényt megelőzi A dolog természete hozza magával, mikép e szemléltetés csak nagyon is approximativc, azaz kellő nyitvatartások mellett lehető. De épen a kérdés ebbeli természetének, jelesül annak megösmertetése, hogy mennyiben áll e kör többé-kevésbé tételes alapon és hogy miképen mosódnak el annak határvonalai hovatovább az egyéni felfogás (birói belátás) dolgává: ez az, a mi itt nem keveset érhet. Legtermészetszerübb módszer erre könnyen érthetőleg a kereskedelmi ügyek formaszerű összefoglalása. Alaposztályokul hármas kategória kínálkozik : I. A kereskedelmi ügyletekből eredő ügyek. Ez mintegy a magva a kereskedelmi ügyek körének, a mely taxativ határvonalakat bír magában a törvényben. II. A kereskedelmi törvényben tárgyazott egyéb ügyek osztálya. Ennek alapja is positiv a törvényben, de már határvonalaiban nyitott és felsorolása is csak ilyen lehet. III. A kereskedelmi törvényen kivül álló kereskedelmi ügyek. Lényegileg ez osztály inkább csak szemlélődést, példálózást, a kérdések felállítását, mintsem apróra biztos conclusiókat enged. A kereskedelmi ügyek azon felsorolásáról, mely Apáthy müvében találtató, már előbb volt szó. A mi Nagy Ferencz müvét illeti, ez mindenekelőtt az I. alatti csoportbeli ügyek helyzetének megvilágításául nyújt igen figyelemre méltó megjegyzéseket. ,»A kereskedelmi ügyek {Handelssachen), úgymond, össze nem tévesztendők a kereskedelmi 23 Német ker. t. 34. cz. eltörölve a birodalmi polg. perrendet életbeléptetü törvény által 13. § 2. »A magyar k. t. 31. §-ában »ügyletek« kifejezése, ugy látszik, csak helytelen forditásra vezetendő vissza. Szerencsére a k. t. 260. és 261. $5; mellett a hiba nagyobb következményekkel nem bir.« Nagy Ferencz 35. i; 10. jegyz. A tervezet (35. czikk) az eltérést valóban nem indokolja. Fontossá válik e kitétel, ha a k. t. 260. § 2. bek.-ve\ szembesítjük. Lásd alább VII. utolsó jegyzet.