Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
A SZESZES ITALOKKAL] KERESK. JOGÁNAK FEJLŐDÉSE ANGOLORSZÁGBAN I 19 A büntetések körüli eljárás akkép szabályoztatott, hogy bárki feljelentésére két békebiró intézze el az ügyet. A büntetések a törvényben meghatározott minimumig enyhíthetők. Elitélés esetében felebbvitel van engedve az évnegyedes gyűléshez. Jogérvényesen elitélt panaszlott, ha a pénzbüntetést le nem fizethette, az összeg nagyságához képest i—6 hónapra börtönbe vagy javitóházba záratott. Ezek a sörmérési jog főbb tételei. Ezek után következik a többi szeszes italok eladásának rendezése. A bor, pálinka, sör stb. korcsmákban (inns or public houses) eladásához kettős engedély követeltetett : az egyik a közigazgatási, a másik az a c c i s e-engedély (magistrates and an excise license). Ellenben a sör kiméréséhez csak ez utóbbi volt szükséges. A két engedély külön nem, csakis együttesen birt hatálylyal. Minden ház, melyben szeszes italok helybeni fogyasztás czéljából adattak el, az engedélyt szükséglö házak közé tartozott. Általában bárki nyerhet korcsma-nyitási engedélyt, de azon feltérellel, hogy képes egyén legyen. Feltétlenül kizárt személyeket is ismer a törvény (pl. köztisztviselők). A közigazgatási engedélyt az évente egyszer tartott generál annual licensing meeting-en a békebirák adják. Az engedély csak egy évi tartamú. Minthogy azonban a jog ezen része a többi tételekre nézve a »beer-houses« máris letárgyalt jogának puszta ismétlése, annak további fejtegetése szükségtelen. E törvényhozás tökéletesen elérte czélját. Hiába sújtotta a korcsmárost súlyos büntetéssel a lerészegedés megengedéseért: a sokaikalom meghozta gyümölcsét. Nem látom elegendő óvrendszabálynak, ha ez ügy rendezésénél a fő s egyedüli súlyt a korcsmáros jellemére fektetjük, mint azt a beér act tette. Lehetőleg el kell vonni a közönségtől az alkalmat a szeszes italok fogyasztására. E fontos követelménynyel azonban e törvényhozás épen nem gondolt. Megalkotta önmaga az iszákosok millióit. Könnyű ezt bebizonyítani. Az 1852-iki hivatalos kimutatás tanúsítja, hogy Angolország legelőkelőbb városaiban a részegségért rendőrileg letartóztatott egyének aránya az össznépességhez ugy állott, mint 1 : 20-hoz. Már ennél nagyobb gyalázatot nem jegyezhetett fel a brit nép története. Ennek egyedül az elbutító végtelen sörivás az oka, melyet ama szerencsétlen törvény mozdított elő. De nem pihentek soha a nemzet jobbjai. Folytonos panaszok emeltettek a »beer-houses« ellen, mert ezek voltak az iszákossági hajlam terjedésének forrásai. E rettentő erkölcsi dispositiónak köszönhető, hogy 8i°/0 bűntettesnél épen azon gonosz hajlamot kell a bűn elkövetésének indokául tekinteni. * * L. jelen fűzetünk Szemle rovatában a Social Congress közgyűléséről szóló czikket. Szerk.