Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
120 DR. FKKETE GYULA Az angol mai napig is tévúton jár a részben, hogy nagyobb m é r vb e n n e m a k a d á 1 y o z z a megaz i t a 1 m é r é s i h á z a szaporulatát. Mit ér a concessio rendszere, ha nincs az engedélyezhető helyiségek absolut száma meghatározva ? A végtelenig szaporodó italmérési házak hatósági ellenőrzése normális rendőri erőkkel képtelenség. A korcsmárosok, a nép békéjének rendes ellenségei, kiket csak igen költséges és nagy számú rendőrséggel lehet féken tartani. Épen azért mindenütt fősúlyt a korcsmák számára kell fektetni. Ez egyetemes törvény, melyet bár magáévá tenne ez ügy re dezésekor a mi törvényhozásunk is ! Hatalmas támadást intézett a »beer-shop-system« ellen az 1854-ki Select Committee on Public Houses (korcsmaügyi alsóházi bizottság), mely a többi közt azt mondja, hogy a »beer-act« (a fennebb tárgyalt sörházi rendtartás) folytán az italmérési házak száma 8,830-ról 123.306-ra emelkedett s ez magában véve a legnagyobb csapás, mert nemcsak növelte a kicsapongások kísértéseit, hanem lealacsonyította jellegöket is. E jellegöket megtartották az angol sörházak napjainkig. Az 1840-ki törvényhozás még nem gondolt a prostitutióra, melynek épen a »beer-schops« lettek gyúpontjai. A prostitutio befurakodott a nyilvános szórakozás e helyeibe s bordélyházakká degradálta. Es ma is általános a panasz az angol sörház ellen, mely az erkölcsi degeneratio me nedékhelye. Ha nem is lehet a nemzeti erkölcs és testi erő e halálos ellenségét végleg kiirtani, de el kell tiltani nyilvános szereplését. A jogrendezés e részét a beer-act a későbbi törvényhozásnak hagyta fenn, mely, mint látni fogjuk, megfelelt ugyan feladatának, de már az erkölcsök megbomlásának szomorú korában. III A mai jog szelleme. A legújabb s most is érvényben levő angol törvényhozás az iszákosság nagy társadalmi veszélyével alapjában komolyan, ha nem is befejezetten, igyekezett leszámolni. Rendkívül érdekes az 1872-iki augusztus 10-ki nagy acta, mely egészen addig ismeretlen, de az engedélyezési rendszerből természetszerűleg folyó intézmények meghonosítója. A magyar ember megdöbben e törvény szigora előtt. Nálunk e kereskedés szabadságának barátai kiábrándulhatnak, ha méltatják az itt tárgyalt törvényhozást, mely kérlelhetlen állami gyámkodás alá veti a kereskedés azon faját, mely minden nemzetnél természetes ellensége az alsóbb néposztályok boldogságának s ép azért nem élvezheti soha és sehol a kereskedelem szabadságának más ágaknál nélkülözhetlen nagy elvét.
