Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Francziaország. Törvényjavaslat a visszaeső büntevök száműzetéséről (rélégation)

A különbség csak az, hogy mig a forgalom ingó tárgyai végtelenül szaporithatók, addig a föld mennyisége változatlan. A föld megkötésének első következménye tehát az, hogy a vásárra kerülő földbirtok fogy, ára pedig folyvást emelkedik. A föld megkötöttségének következményeit leg­világosabban mutatja Spanyolország példája, hol a régi nemesség ingatlan vagyona emberöltökön át forgalmon kivül volt helyezve. Az eredmény az lett, hogy a földmívelés a legalantabb fokon áll, az erdömívelés tel­jesen el van hagyva, a föld értéke évtizedről évtizedre csökken, s hogy Európa leggazdagabb országainak egyike szegénységre jutott. Ez volt oka, hogy az angolok mindig ösztönszerűen küzdöttek a holt kéz ellen és a szabad forgalom mellett. Ez igazolta az egyház vagyonának magában véve kárhoztatandó elkobzását is. Ha ez régenten igy volt, lehet e a földet ma mesterségesen megkötni? Az eddigi rendszer természet- és tudomány­ellenes, impolitikus és veszedelmes volt. Ez szülte azon socialisticus absurditásokat, melyeket még Stuart Mill is hangoztatott. A törvény, mely jövő január 1-én életbe lép, egy csapással elejét fogja venni az ilyen izgatásoknak. Vannak bizonyos hiányai, de egészben véve a legfontosabb intézkedés, mely az ingatlan vagyon körül évszázadok óta történt. Hátra van még a telekkönyvi rendszer behozatala, mi be fogja tetőzni a nagy épületet. A beszéd második tárgya a férjezett nők tulajdonjogá­ról szóló törvény (Married women's property act) volt. Az újabb angol jog határozott hajlamot mutat visszatérni a régi, úgyszólván termé­szetes intézkedésekhez. Az angol jog hajdanta nem tette a férj tulajdonává az asszony vagyonát. A normán korszakban a nő ingatlan vagyona — azon korban főképen ez jött tekintetbe — a férjnek csak használatába ment át a házasság tartamára ; az asszony halála esetén, ha gyermekek maradtak, életfogytiglani haszonélvezete maradt; a nő gyermektelen elhalálozása esetén a vagyon a nő a férjnek Örököseire szállt; Özvegyi jogon a férj ingat­lanának egy harmadrészét haszonélvezte. Az eddigi rendszer, mely sze­rint a nő vagyona feltétlenül a férj tulajdonává lett, akkor kezdett ki­fejlődni, midőn az ingó jószág gazdasági túlsúlyra emelkedett. Igaz ugyan, hogy a nő segíthetett magán az által, hogy tulajdonát maga kezelte; de ej csak a gazdagokra nézve birt értékkel, holott a keze munkája után élő nő egészen védtelen volt. A kézimunkás leányt vagyonilag tönkre tehette a házasság. Szónok előadja ezután az ezen állapot elleni mozgalom és törvényhozás történetét az utolsó 25 év alatt, mig végre néhány hónappal ezelőtt Selborne kancellár törvénye végleg rendezte az ügyet. A szeptember 21-én folytatott közgyűlésen a jogügyi (Jurisprudence) szakosztály elnöke, Fox Bristowe, a lancasteri grófság alcancellárja, tartott előadást a nemzeti és nemzetközi jog általános állapotáról. Kijelenti, hogy főkép az angol jogra kivánugyan szorítkozni; devannak bizonyos nemzetközi kérdések, melyek a hazai jogviszonyokra is oly nagy befolyást gyakorol­nak hogy azokra nézve internationalis megállapodások fölötte szükségesek, ííyenek: 1. a bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatásának kérdése ; 2. az 1856-iki párisi nyilatkozatnak (a kalózás eltörlése) fentartása és hatályosítása ; 3. oly megállapodás létesítése, hogy kereskedelmi hajók csak fégyver- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom