Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Francziaország. Törvényjavaslat a visszaeső büntevök száműzetéséről (rélégation)

KÜLFÖLDI JOGÉLET 93 hadiszercsempészés esetében foglalhatók le; 4. hogy háború esetén a nem erősített és kereskedelmi városok ostrom alá nem vehetők és el nem foglalhatók; 5. hogy nemzetközi szerződésből eredő kérdések választott bíróság elé terjesztendők. Felemlitendönek tartja még a nemzetközi intézkedések ki nem elégítő voltát a szerzői jog, az árúvédjegyek, a szabadalmak és a házassági törvények tekintetében. Különösen az utóbbiakra nézve még Anglia és Irland is külÖnbezö jogi szabályozást mutatnak. Még kellemetlenebb a helyzet Francziaországgal szemben. Az egyesület figyelmébe ajánlja a nemzetközi jog codificatiójának kérdését is. A mi a h a z a i jog fejlődését illeti, az huszonöt év óta óriás léptekkel haladt előre. Szóló az ebbeli anyagot három részre osztja : először a közegészségügyet és általában az egyéni jólétet érdeklő intézkedésekre, melyek általában „társadalmiakénak nevezhetők; másodszor az ingó- és ingatlan tulajdont illető szabványokra ; harmadszor, a polgári és büntető jogszolgáltatást tárgyazó törvényekre. Szónok felsorolja az angol törvényhozás főbb intézkedéseit és azután megjegyzi, hogy a jogállapot haladása főkép akkor válik észlelhetővé, ha megfigyeljük, mennyivel magasabb műveltség kívántatik ma a jogi pályához mint 25 évvel ezelőtt. Akkoriban alig kellett az ügvédi minősítéshez több, mint a díjak lefizetése és egy bizonyos számú közebéd elfogyasztása. Ugyviselö (attorney, solicitor) nehezebben, csak vizsgálat után lehetett az ember. Ma, és ez részben a társadalmi egyesület vívmánya, minden jogásznak becsületes vizsgán kell keresztül mennie. A mi a jövőt illeti, a reformkérdések első sorában az áll, vájjon lehetséges-e az angol jogot, nem csupán a büntetőt, codificálni ? E nagy munkát hatalmasan előkészítette a Digest of Cases nevű gyűjtemény, mely az 1865—1880. döntvényeket tartalmazza. A második kérdés az, hogy a jelenlegi esküdtszéki rendszer kielégitö-e. Általában el van ismerve, hogy a büntetö-jury, kivált a ténykérdésben becses intézmény; de vájjon a verdictumnak okvetlenül egyhangúnak kell-e lennie, vagy hogy többségi és milyen többségi határozattal döntsön, — nagyon megérdemli a megfontolást. Egy további nagy kérdés az, vájjon vádlott mint tanú kihallgatható-e és milyen határok között? Általában véve azt hiszi, hogy az angol rendszer a vádlott biztonsága tekintetében jobb, mint bármely más módozat, ámbár meg van benne annak lehetősége is, hogy a bűnös könynyen menekül. Fontos kérdés az is, vájjon a holt kézre vonatkozó angol jog továbbra is fentartandó-e ? Jelenleg érvénytelen az olyan végrendeleti intézkedés, mely ingatlant vagy ingatlannal biztosított jogot kegyeletes czélra rendel, holott ingókra vonatkozó ily rendelkezés megáll. Több más, reformra szoruló intézmény felsorolásra után szóló különösen két kérdéssel foglalkozik: azzal, hogy javasolható-e az ingatlan vagyonnak ugyanazon elvek szerinti átháramlása, melyek az ingó vagyonra nézve fennállanak ? és hogy kiterjesztendö-e a helyi bíróságok (local courts) polgári jogi hatásköre és mily mértékben? Az első kérdésre igennel válaszolt, mert a mostani rendszer nagy igazságtalansággal jár. Azonban nem tartaná helyesnek a végrendelkezési szabadság megszorítását; különösen hibásnak tartja a franczia jog legitimáját. De végrendelet hiányában a józanság, az élet követelményei és az igazság egyaránt meg-