Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A totalisateur - Csemegi kitüntetése

SZEMLE 85 alá nem vonható azon esetektol, midőn esak társas szórakozás kedveért játszanak, — mindegyik fél aláveti magát bizonyos feltételnek, melynek bekövetkezése vagy be nem állta kizárólag, vagy legalább lényegileg a véletlentől függ; aláveti magát a veszteség lehetőségének, hogy ez által ellenkező esetre az ellenfél részéről történendő szolgáltatás elnyerésének lehetőségét biztosítsa magának. A játéknál a szerződés czélja és tárgya nyereséget érni el, itt ellentmondó állitások nem forognak fenn; eseményeknek beállta vagy be nem következése Önmagában véve pedig még nem döntő. Az ugynezett fogadás csak alak, mely alatt játék rejlik, ha amaz állítás csak azért tétetik, hogy fogadni lehessen. Ha a nyerseég elérése mint egyedüli szándék jelentkezik, és ha véletlen körülmények be vagy be nem következése van felállítva azon normaként, melytől a nyerés vagy vesztés iránti eldöntés függ, akkor a szerződésnek a szerződő felek által esetleg fogadásnak történt nevezése annak a szerencsejáték fogalma alá való vonását meg nem akadályozhatja. Vádlottak megállapított tevékenysége teljesen azonos valamely kártya-, koczka- vagy golyójáték banktartójával, ki az együttjátszók betéteit elfogadja és a kártyák, golyók vagy koczkák fekvésétől teszi függővé annak eldöntését, vájjon reá esik-e a játszótársak betétei vagy ezekre a bankadó betétei. * * * Közöltük Németország két legfőbb törvényszékének fenti Ítéleteit, mert fontosnak tartjuk a magyar törvények szempontjától is a fogadás és játék fogalmainak elvi meghatározását. Az lö79: XL. t.-czikk 87. §-a tiltja a szerencsejáték-vállalat tartását és bünteti 88—90. §-aiban a szerencsejáték nyilvános űzését. Tiltva csak a szerencsejáték-vállalat tartása van és büntetés alá szintén csak a szerencsejáték nyilvános üzése esik. A totalisateur vagy más hasonnemű vállalat tartásának büntetőjogi beszámítása tehát a magyar törvény szempontjából is attól függ, váljon ezen vállalatokat szerencsejáték vagy fogadási vállalatoknak qualificáljuk-e. Az 1879: XL. törvényczikk 91. §-ában meg van ugyan a szerencsejáték fogalmának meghatározása („szerencsejátéknak tekintetik az, melyben a nyereség vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ"); miután azonban nézetünk szerint ezen törvényszakasz csak ugy értelmezhető, hogy az „az" szócska a játék szóra vonatkozik és igy tehát szerencsejátéknak „azu t. i. azon játék tekintetik, mely stb. : természetes, hogy a mondott ügyletek az 1879 : XL. törvény-czikk VII. fejezete alá csak akkor esnek, ha a totalisateurt játék- és nem fogadási vállalatnak tekintjük. A német legfőbb törvényszékek a fent közölt Ítéletekben a játék és fogadás fogalmait magánjogi szempontból vették bírálat alá, s minekutána a felállított magánjogi definitiókból azon eredményre jutottak, hogy a totalisateur játékvállalat: alkalmazták a játékvállalatokról szóló büntetőjogi tételt. A játék és fogadás fogalmainak elvi meghatározásánál a német judicatura Windscheid theoriáját tette magáévá, mely szerint a játék és fogadás közti külömbség egyedül a felek szándékában, iletve a jogügylet