Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 5. szám - Túlmehet-e az ítélő bíró a vád körén, és mennyiben?
486 DR. WERNER REZSŐ látja fönforogni ? Bizonyára nem, miként ezt a gyakorlatban előfordult esetek is igazolják. Egy suhancz egy 12 éven aluli leánygyermeken csábítás utján, tehát beleegyeztével, az elhálás tényét követte el. Ezt constatálja a vádló ezt a biró. A vádló itt nem látván eröszakot fönforogni, megfertöztetésnek kéri minösittetni a ^cselekményt; a biró ellenben — akaratképtelen személyről levén szó — az eröszakot létezőnek tekinti s igy erőszakos nemi közösülést lát fönforogni. Vagy egy már több év óta ágy- és asztaltól elvált nő nem férjétől nemzett és született gyermekét közvetlenül a szülés után megöli. Ez a tényállás valóban és formailag is. A vádló itt házasságonkivüli születést látva, gyermekölésnek minősíti az esetet; ellenben a biró a házasság tartama alatti születésnél fogva szándékos emberölést lát fenforogni stb. E példák, — melyek hazai praxisunkban is előfordultak — eléggé mutatják, hogy egy és ugyanazon, vagy helyesebben szólva, egyenlő módon constatált tényállás is külömbözöleg minősíthető, s igy az egyenlő minősítést nem vonja maga után. De végre föltéve azt is, hogy a birói minősítésnek tárgyát a formális tényállás képezi, még ez esetben sincs kizárva eme tényállás külömbözö jogi minősítésének lehetősége, a biró és a felek részéről ; mert hiszen itt is előfordulhat az, hogy a formális tényállás egyik vagy másik lényeges ténykörülményében a biró is más a vádló is más, sőt eshetöleg a védelem is más ismérvet, illetőleg más bűncselekményi speciesnek ismérvét látja ahhoz képest, a mint azon ténykörülmény jelentősége a törvényes ismérvek vagy fogalmak alá subsumálva igy vagy máskép értelmeztetikA tényállás mindezen külömbözö minősítésének eshetőségeit szem előtt tartva, kérdem : következik-e az ítélet lényegéből, hogy a biró az általa megismert és constatált tényállást egyik vagy másik fél nézete szerint nemcsak minősítheti, dc minősíteni tartozik is ? Én e kérdésre határozott nemmel felelek. Nézetem szerint ugyanis — és ebben dr. Baumgarten is egyetért velem, miként érintett czikkéböl kitűnik — az ítélet lényege azt követeli, hogy abban ne a subjectiv meggyőződés, ne az egyéni vélemény, hanem a párton kívül és felül álló nézet jusson kifejezésre. Ha ez áll, ugy kérdem, melyik részen áll az objectiv meggyőződés és nézet? Bizonyára senki sem fogja az egymással vitában álló felek bármelyikének nézetét, meggyőződését objectivnek, párton kivül és felül állónak mondhatni, mert ez a per természetéből és a feleknek ebben elfoglalt helyzetéből s különszerü, különérdekü rendeltetéséből kifolyólag szükségkép egyéni pártnézet: igy tehát nincs más mód, mint azt mondani, hogy a különszerü