Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - Túlmehet-e az ítélő bíró a vád körén, és mennyiben?

TÚI.MEHET-E AZ ITÉl.Ö BIRÓ A VÁD KÖRÉN, ÉS MENNYIBEN 481 itt egymással küzdelemben álló felek egyikériek érdekét sem, mert sem a helyesen értelmezett közérdek, sem a jól felfogott magánérdek nem követelhet itt mást, mint azt, hogy a valódi bűnös lakoljon, az ártatlan vádlott pedig fölmentessék. Abból, hogy a biró a bűnösség kérdésében teljesen szabad meggyőződése szerint Ítélhet — természetesen a bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek meghallgatása után — és hogy a dolgok valódi állása szerint tartozik Ítélni, kettő következik. Először az, hogy a biró meggyőződését, ítéletét nem, vagy legalább nem csupán a perfelek beszédeiből, melyek sokszor tévesen, hiányosan, de mindenesetre egyoldalúlag — mindegyik a maga érdeke és szempontja szerint — tüntetik föl a tényállást, hanem inkább az aktákban vagy a szóbelileg és közvetlenül előtte producált bizonyítékokban észlelt tényekből tartozik meríteni. Váljon ezen bizonyítékok productiójában a bírónak is adatik vagy adandó-e előmozdító, az anyagi igazság kipuhatolására irányuló inquisitorius szerep vagy nem, az itt nem jő tekintetbe. Én épen abban látom a bünper és a civilis per, illetőleg itélethozás közti lényeges külömbséget, hogy emitt a biró más tényekből és bizonyítékokból nem Ítélhet, mint a felek perbeszédeiben értékesitettekből ^formai tényállás); miből aztán a pusztán formailag igazságos ítélet származik ; a bünperben pedig a perbeszédekben nem érintett, de a biró elé került tények és bizonyítékok is figyelembe veendők az itélethozásnál, sőt a perbeszédekben elősorolt tények és bizonyítékok is csak annyiban fognak bírói figyelemben részesülni, a mennyiben azok a valódi tényálláson alapulnak, abban támogatást találnak. Azon czél, hogy polgári jogügyekben is anyagilag igazságos Ítélet jöjjön létre, szülte ama sok oldalról nyilvánuló azon törekvést, hogy a civilis per is épen e pontban a bünper mintájára rendeztessék; és azért méltán csodálkozom azon, hogy mig a civilis perben a perbeszédeken alapuló formális birói meggyőződés kiküszöbölésére irányul a törekvés, addig dr. Baumgarten emiitett czikkében épen ezt kívánja meghonosítani a bünperben, holott pedig a materialis birói meggyőződésnek itt inkább kell dönteni, mint amott. Nézetének téves voltát alább fogom bebizonyítani, midőn majd a bűncselekmény minősítésének kérdésére fogok áttérni. De továbbá a fönnebbi elvből az is következik, hogy a biró annak megítélésében sincs a perfelek nézetéhez és állításaihoz vagy okoskodásaihoz kötve: váljon a vádlott által elkövetett és bebizonyítva létező cselekmény büntetendő cselekmény-e és igy vádlott bünös-e vagy nem? Itt a büntetőjog szabályainak kell absolute érvényesülniük; azok érvényesülése a felek nézetétől vagy akaratától nem függhet; az itt alkalmazandó jogintézkedéseket akkor is tar-