Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

SZEMLE 177 tol. Az elsőt meg kell tartanunk, mert jó, s érvényben lesz még akkor • s, mikor az utóbbi már rég eltűnt. Schneider tanár zárbeszéde után a vita, határozathozatal mellőzésével, befejeztetett. Lapszemle. I. Archivis giuridico, a pisai egyetem többi jogtanárainak közreműködésével szerkeszti S erafini Fülöp. XXVIII. kötet, 6. füzet. C h i a p e 11 i Lajos ügyvéd fölötte érdekes jogtörténeti dolgozatban, „Firenze ésarenaissanc e-k orbelijogtudomán y" czím alatt, e nevezetes város jogiskolájára és jogi intézményeire, melyek méltatását, még Savigny-t sem véve ki,eddigelé egészen elhanyagolták, irányozza a figyelmet. A jogi irók közül csak Sclopis (Storia della legislazione italiana) volt rá tekintettel. Pedig Flórencz városa ugy a tudomány, mint a törvényhozás történetében kiváló helyet érdemel. Mig Bologna a jogtudomány ujraébredésének hazája, addig Firenze a disciplinának a humanismus szellemében való feldolgozásában ment előre, megelőzvén e tekintetben Francziaországot, Németalföldet és Németországot. Ámbár a város a welfek és a pápa pártján volt s ez által a kánoni jog irányadó befolyást nyert törvényhozására, mégis hamar átlátta, hogy fejlett forgalma a római jognak lehető terjedelmes befogadását javasolja. Népének élénk jogérzete korán democratává változtatta intézményeit s ez fejlesztette kereskedelmi törvényeit is. Nagy kereskedelméből eredt peres és peren kivüli forgalma már a XIV. században 80 birót és hatszáz közjegyzőt foglalkoztatott. Lehető nagy tökélyre óhajtván emelni törvényhozását, 1415-ben egyeteme két jeles tanárát, Paolo di Castro-t és Bartolomeo Volpi-t bizta meg azzal, hogy városi szabályzatait, több ügyvéd és közjegyző közreműködésével, átalakítsák. E munkálat oly hirre emelkedett, hogy még Róma városa is elkérte saját törvényhozásának mintájául. Gazdasági politikája már a XV. században elhagyta a családi kiváltságok, czéhek, jobbágyság rendszerét és felszabadította az ingatlant. Ezen állapot és a classicus tanulmányok müvelése kitűnő talaja lett a jogtudomány virágzásának. Földrajzi fekvése és politikai összeköttetései sűrű érintkezésbe hozták a várost Rómával és Bolognával, a classicus jog tudományos központjaival, hova ifjai tömegesen eljártak iskolázni. Ciprianus, Accursius, Bartolo és több más akkori jogász Firenze vagy környéke gyermeke volt, a toscanai törvénytudók folytatták Bologna traditióit s mindannyian egyúttal a régi classicus irodalom pártolói is voltak. Flórenczben fejlődött a corpus juris szövegének tüzetes bírálata, s az államjog szintén itt találta első tudományos feldolgozását. 1321-ben, mikor a bolognai egyetem pápai parancsra bezáratott, Firenze városa rögtön elhatározta főiskolája felállítását. A jog, a grammatika, a Jogika és a philosophia voltak első tanszékei, pistoiai Cinus és Baldus első tanárai. De a városra épen akkoriban rosz idők következtek: politikai viszályok, inség, vizáradás, pestis ; ugy hogy az egyetemnek szánt javadalmazást más közczélok vették igénybe. Az egyház befolyása kedvezőtlenül hatott a római jogtudomány fejlesztésére, tanulását a pápák MAGVAK IGAZSÁCÚGY. 1SS3. XIX. 2. 12