Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 1 7 illeti, s elrendeli, miként kell a határt megszabni. S e'p e geometriai műveletből látszik, hogy a sziget bizony nem mindenkor illeti a ke't part tulajdonosait, hanem csak akkor, ha e támadt sziget a folyó közepén túl terjed ; mert ha a folyó közepéig nem ér, csak azé lesz, kinek telkéhez közelebb képződött. Ez eshetőséget jó lenne kitűntetni. E § második részében vagy sajtóhibának kell lenni, vagy valami más baja van, mert igy sehogy se állhat meg. E rövid ötödfél sor csakúgy hemzseg a hibáról. Először is a hajókázható folyókban keletkezett szigetekről való intézkedés a § végére vagy új §-ba való, mert a többivel összefüggő nem kivételes rendszabályt tartalmaz. Másodszor mi az a hajókázható folyó ? A lélekvesztőtöl kezdve egész a monitorig igen sok jármú van; melyiknél kezdődik a hajókázás ? S minthogy folyóink nagyobb része a magyar államterületen fakad, s ezen kivül nem is megy, meddig tart az állam igénye a szigetekhez? De van olyan is több, melyen tavaszkor akár gőzös is járhat, sőt néha járt is, de azontúl alig képes egy árva tutaj végig úszni rajta: váljon ez hajókázható-e ? Azt tehát, mit a törvény kiván, nézetem szerint szabatosan, minden kételyt kizárólag kellene kifejezni. E rendelkezést egy vessző, (,) zárja be, s a következő mondat azzal kezdődik: úgy szintén ha stb.; pedig a következő tétel az előbbivel távoli összefüggésben sincs, holott az úgyszintén szó ezt jelezné. E tétel szóról szóra igy szól: „Úgyszintén ha a viznek új folyása által más birtokosok károsodnak, ezek az elhagyott mederből vagy annak értékéből kárpótlást kérhetnek. A víznek új folyása által . . .; a pataktól kezdve a folyamig mind viz; mindegyik értetik alatta, vagy csak a hajókázható folyó vize? De hátha eddig nem volt hajókázható, s csak a mederváltozás által vált azzá, quid juris ekkor? Pedig ez mind meghatározható. Végül azt rendeli e § hogy a károsult birtokosok kárpótlást kérhetnek, Arra, hogy valaki kérhessen, nincs szükség törvényre, de hogy kapna k-e, ezt már a törvénynek kell eldönteni; nehogy egy járjanak e § jelen szövegezése alapján, mint a Bachféle adócommissarius a barcsi czigányokkal, kikre az adót kivetette az okból, mert hisz sokat keresnek; mire a vajda egész phlegmával csak azt válaszolta: hiszen keresni, keresünk, uram, de nem találunk!... Az osztr. ptk. 407. s köv. §§-ai sokkal jobbak, minek ellenkezőjéről az indokok sem birtak meggyőzni? A 95. §-ba igen czélszerü lenne felvenni: az osztr. ptk. 418. §-nak azon rendelkezését, hogy ha a szomszéd telek tulajdona a czélba vett építkezésről tudomással birt. Azt hiszem, ez indokolásra sem szorul. A 96. § a jóhiszemű összekapcsolót kártérítésre csak az esetben s annyiban kötelezi, a mennyiben az egybekapcsolt dologgal MAGYAR IGAZSÁGÜGY. XIX. 1883. 1. 2