Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Francziaország. A büntető jogszolgáltatás eredményei 1826-tól 1880-ig

160 KÜLFÖLDI JOGÉLET A correctionalisatión kivül két történeti esemény nem engedi, hogy pontosan követhessük a bíróságok elé tartozó törvénysértések forgalmát 1826-1880-ig. Az egyik Nizza és Savoya annexiója 1859-ben, a másik Elsass Lotharingia elvesztése 1871-ben. Statisztikai szempontból kívánatos lett volna továbbá, hogy az 1870. és 1871-iki évek a ministeri kimutatásból kimaradtak volna, mert ez években sok ideig akadályozva volt a justitia működése. Általában megjegyezhető, hogy 1826—1830-ig, 1851 —1855-ig a bűntettek állandók maradfak (évi középszám 3853) és hogy 1876—1880 a lakosság szaporodása és a jobb igazságügyi rendőrség daczára kevesbedtek (évi átlag 3446). A correctionalisatio következtében általában nem lehet ugyan elismerni ezen kevesbedést; de vannak bizonyos nagy büntettek, melyeknek forgalmát igy is lehet méltatni. Figyelmünk első sorban a nemi erőszak és a kiskorúak elleni szemérmi büntettek felé fordul. Míg 1826—1830-ig ezen büntettek évi átlaga 136 volt, 1876—1880-ig 791-re emelkedtek. Vájjon ezen növekvés valóságos-e ? Nincs-e reá bizonyos befolyással azon törvénymódosítás, hogy a megtámadott gyermek kora 11-röl 13-ra emeltetett? Nincs-e reá befolyással azon törvény (1863. márczius 10.), mely a felmenőknek hajadon kiskorúakon elkövetett ily cselekményeit e minősítés alól kivette ? Ha e feltevések nem állanak, akkor e növekvés annak tulajdonítandó, hogy a városi lakók összehalmozódása következtében a munkás családok kis lakások hiányában gyakran teljes összekeveredésben élnek. A legnagyobb bűntett, a szülögyilkosság, nem növekedik : 10 az évi középszám az utóbbi 5 évi időszakokban. Nem ugyanaz az arány a gyermekek ellen elkövetett bűntényeknél (magzatelhajtás és gyermekölés). A magzatelhajtás esetei, melyekről mellesleg megjegyzendő, hogy az igazságszolgáltatás tudomására csak csekély részbenjutnak, folyton szaporodnak: az évi középszám 1831—1835-ig 41, 1876-1880-ig 100. A minister a bajt, ugy látszik, részben a jury elnézésének tulajdonítja ; mert magzatelhajtással vádolt 100 közül 40-et, gyermeküléssel vádolt 100 közül 26-ot felment és az utóbbi bűntettel vádoltaknál 100 között 99 esetben enyhítő körülményeknek ad helyt. A jury elé került gyerniekölések következőkép növekednek: 1826-tól lS:!0-ig 102 az évi középszám, 1876—1880-ig 194. Számuk a közbeeső időben nagyon változik. A vidéken tapasztaltatott a legtöbb eset, (100 közül 75), „kétségkívül a lelenczházak távolsága miatt" mondja a minister. A magzatelhajtás gyakoriabb a városokban (60%). Némelyek a lelenczelhelyezés titkosságának megszüntetésében is keresik e szaporodás okát. De másrészt azon országokban, hol, mint Angolországban, az atyasági kereset meg van engedve, az esetek aránylag ritkák levén, ez a franczia törvény módosításnak szükségére utal. Fel lehet tenni, hogy majdnem kizárólag a törvénytelen gyermekeken követtetik el Francziaországban a magzatelhajtás és a gyermekgyilkosság. Az ölés és gyilkosság aránya állandó. A felmenők verése és súlyos sértése kevesbedett, mert a correctionalis bíróságokhoz utaltattak ezen esetek közül azok, melyek nem