Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Francziaország. A büntető jogszolgáltatás eredményei 1826-tól 1880-ig

KÜLFÖLDI JOGÉLET 161 vonnak maguk után áilandó munkaképtelenséget. A mérgezés ritka lett (az évi középszám 1876 —1880-ig 17), lehet, hogy a mérges anyagok ela­dására vonatkozó szigorúbb rendszabályok következtében. Ezen bűntények 7/io részét asszonyok követték el. A correctionalisatio a tulajdon elleni bűntettek számát százanként 57-el kevesbítette. A lopás és a hamisítás az e rendbeli büntettek 9/io részét képezik. A lakott épületek szándékos felgyújtása az utóbbi 2 öt évi időköz­ben változatlan maradt (128), miután 1850—1855-ig elérte a maximumot (176). Nem lakott házak, erdők, termés felgyújtása ugyanazon időszakban szintén kevesbedett, bár kisebb arányban, miután az 1846—1850-ig terjedő cyclusban maximumát érte el (70). A jelentés a bűntettek ezen szaporo­dását egy bizonyos fokig a tüz elleni biztosítás eredményének tekinti. A magyarázat nem egészen találó, mert a szándékos gyújtogatás esetei épen akkor kevesbedtek, mikor a biztosítás mindinkább terjedt. Szükséges lett volna kimutatni, hogy a gyujtogatási esetek nagyobb része biztositott házakon történt. Megjegyzendő különben, hogy a 824 gyujtogatási eset közül csak 159 vagyis 19% származott azon indokból, hogy a tettes a b ztositási Összegre tegyen szert. Kétségtelen, hogy a biztositásnak van némi befolyása e bűncselek­mények növekedésére ; az is kétségtelen, hogy ezen eseteknek csak leg­kisebb részéről nyer tudomást a bíróság; kétségtelen továbbá, hogy ezen esetek gyakoriabbak a vidéken, hol a felügyelet kisebb, az építkezés kevésbbé jó s a gyúlékony anyagok tömegesebbek mint a városokban. Mig a lakott házak felgyújtása 109.9°/o növekedést mutat, addig a lakat­lan épületek, termés stb. felgyújtása 256,3% szaporodást mutat fel. A vádlottak száma a 11 quinquennalis időszakban határozott fogyást mutat, mi ellene szól azon állitásnak, hogy a közös börtönök következté­ben szaporodtak volna a bűnszövetkezetek. A nem, kor, polgári állás és foglalkozás szerinti arány 1826—1880-ig nem változott, a mi a mellett szólana, hogy az erkölcsi világ törvényei ép oly változatlanok mint a természet világáé. Viszon* tévesnek bizonyul ezen. tétel az által, hogy az írni-olvasni nem tudó büntevök száma a művelődés terjedése következtében folyton apad. A mi a bűntettekkel vádoltaknak a népesedéshez való viszonyát illeti, a kimutatás azt tanúsítja, hogy 1876—1880-ig százezer férfi-lakosra 20 férfi-vádlott, százezer nő-lakosra 4 női vádlott esett. Kétségtelen, hogy e csökkenő kimutatás a correctionalisatio következménye. A mérgezési esetek 70°/o-át, a gyermekek elleni büntettek 74°/o-át nők követték el. A két nemre való tekintettel a legtöbb bűncselekmény a 21—30, illetőleg a 31—40 éves életkorban követtetett el. Onnan kezdve folytonos apadás mutatkozik. A physikai és szellemi fejlődés teljességében fordulnak tehát elő a legerősebb bűncselekmények (56°/o). A kor befolyása a bűncselekmény természete szerint változik. A legtöbb magzatelhajtás és gyermekölés a 21—30 év közötti korban fordul elő; kiskorúak elleni szemérmi bűntettek a 30—50 év közötti időszakra esnek, s számuk a haladott korban is jelentékeny. Többnyire nőtlenek MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1883. XIX. 2. II

Next

/
Oldalképek
Tartalom